Megalkották a ZH-80 elnevezésű első pécsi személyi számítógépet

– Hány ilyen fejlesztésű ZH-80 személyi számítógép készült?

– A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Matematika és Számítástechnika Intézetében állítottunk össze tucatnyi példányt 1980–1984 között. Ekkor még Magyarországon a számítástechnikát a nagygépes számítóközpontok uralták.

– A ZH-80 név jelent valamit?

– Utalás a fejlesztőkre (Zákány–Halász) másrészt az alkalmazott Z80 processzorra, ami az akkor divatos ZX Spec-

trumot is vezérelte.

– Mekkora ez a berendezés?

– Mint egy mai asztali számítógép. Klaviatúrával egybeépített dobozba szerelve készült, 64 kByte RAM-mal, floppyval és kazettás magnetofonnal. Felhasználói oldalról pedig fordító, szövegszerkesztő, adatbázis-kezelő, táblázatkezelő futott a gépen. Professzionális fejlesztési feladatokhoz használható munkaeszköznek készült, szemben az akkoriban beszerezhető ZX-Spektrum, Commodore 64-gyel, amelyek főként játékprogramokat futtattak.

– Van még valahol ilyen gép?

– Egy ma is működő példánya nálam van. Továbbá az is bizonyos, hogy egy a budapesti Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményében, melyet Képes Gábor muzeológus a 2013-as év kiemelkedő gyűjtései között tart számon.

– Mennyire volt ez egyedülálló?

– Hasonló kisgép született akkor a telefongyárban, majd később a Videotonnál is, de drága készülékek voltak, úgy 800 ezer forintba kerültek, amikor a havi fizetés 2000 forint körül volt. A piac aztán 3-4 év múlva utolérte a gyártmányunkat.

– Szoftverfejlesztőként nem lettek volna nagyobb lehetőségei?

– A rendszerváltáskor létrehoztunk egy liftvezérléssel foglalkozó céget és ehhez készítünk azóta is újabb és újabb egyedi megoldásokat. Olyanokat, amit senki más nem vállal. Többen ebből a témakörből le is doktoráltunk. Ismerve a számítógépes fejlődést is, ha újra kezdhetném az életem, valószínűleg ugyanezt csinálnám.

– Volt bemutató a JPM Történeti Múzeumban a számítógépek hőskoráról. Milyen különlegességeket láthattunk a ZH-80-nal kapcsolatban?

– Például a normál floppy sokszoros méretét, amit használtunk is. Felvonó szimulátort, ami a ZH-80 gépen működik.

– Mit csinál, amikor nem ül a számítógép előtt?

– Otthon böngészek a neten. Emellett sok időt töltünk két kis­ unokánkkal, járunk koncertekre, kirándulunk, s van egy balatoni nyaralónk.

A fia folytatja

Dr. Halász Péter 1951-ben született Pécsett. Az Egyetem utcai általánosba járt, a Zipernowsky Technikumban érettségizett (most volt az 50 éves osztálytalálkozójuk), a Műszaki Egyetemen erősáramú automatizálási szakon lett villamosmérnök. A Videoton Fejlesztő Intézetében tanulta meg a gépi programozást, 1978-ban került a Pollack Műszaki Főiskola Számítástechnikai Intézetébe. Liftvezérlést gyártó cége 1990 óta működik. Felesége Dóra, gyógypedagógusként ment nyugdíjba. Három gyerekük van, Gábor (40) könyvkiadót vezet, Kata (35) gyógypedagógus, Gergő (33) informatikus.