Mit tehetünk, ha használt holmival vernek át?

Egyre többen vásárolnak használt ruhákat és egyéb háztartásbeli dolgokat maguknak online. Sokan viszont nincsenek tisztában azzal, hogy milyen jogaik vannak, ha az általuk rendelt áru nem olyan minőségben érdekezik meg, mint amire számítottak.

Rendkívül fontos, hogy ha egy árucikk hibája a vásárláskor ismert volt, a fogyasztó nem élhet kifogással ezen hiba miatt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy vásárlás előtt mindenre kiterjedő alapossággal meg kell vizsgálni az általunk kiszemelt tárgyat. Azonban az olyan hibáknál, amelyek már a vásárláskor szemmel láthatóan felismerhetőek voltak, a kereskedő elutasíthatja a fogyasztó kifogását.

Amennyiben viszont az árunak olyan hibája van, amely a vásárláskor nem volt ismert, vagy nem is lehetett ismert, például egy cipő bélése belül szakadt vagy hiányos, a fogyasztó minőségi kifogással élhet. Ekkor a vevő elsősorban kérheti a termék javítását, illetve annak cseréjét, vagy árengedményre tarthat igényt. Azonban a használt árucikkek esetében a csere nem lehetséges, mivel nem lehet az árucikket egy ugyanolyan fajtájú, típusú, illetve állapotú árucikkre kicserélni, mint amilyen az eredeti volt. Elállás esetén pedig a kereskedő az árucikk visszavétele ellenében köteles a vételár egészét visszafizetni.

Ha pedig erre a kereskedő érdemben nem partner, lehetőség van bírósághoz fordulni, illetve békéltető testületi eljárást kezdeményezni. Amennyiben a kereskedő a minőségi kifogását nem a jogszabályoknak megfelelően intézi, például nem vesz fel jegyzőkönyvet a panasztételkor, vagy nem ad át elismervényt a javítandó árucikkről, bejelentéssel élhet a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségen.

Nem kell adózni a használt holmik után

Sokakban merül fel a kérdés, hogy a gyerekek kinőtt ruháit, megunt játékait az interneten áruba bocsátók számára van-e adózási kötelezettség. A NAV tájékoztatása szerint nagy valószínűséggel nem fenyeget senkit sem adóbevallási, sem személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség, amíg nem keletkezik adóköteles jövedelme az értékesésből. Vagyis az így szerzett bevétele egy évben nem haladja meg a hatszázezer forintos összeget. Ezen felül nem kell szja-t fizetnie akkor sem, ha az év során az értékesítéséből származó számított haszon nem haladja meg a 200 ezer forintot. Minden egyéb esetben az eladásból származó jövedelem után szja-t kell fizetni.