Fából faragja ki a Munkácsy-képeket a pécsi Molnár György

– Mikor és hogyan születtek az első faragványai?

– Úgy tíz-tizenkét éve megtetszett valahol egy székelykapu, s annak faragtam meg a kicsinyített, 30 centi magas változatát. Aztán nagy szünetekkel készítettem ezt követően fából páros lófejet, megformáltam festőművész apám egyik képének parasztalakját, megmintáztam domborműben Kleopátrát, Don Quijotét is, valamint egy bivalyt, aztán egy kis aktot, továbbá a „Nem beszélek, nem látok, nem hallok” majmokat. Nekiláttam a „Három gráciának” is, de végül csak kettő lett belőle, mert ennyit adott ki az alapanyag.

– És a Munkácsy-képek?

– Kiemelném, hogy nem a Trilógia pécsi bemutatója, vagy a legutóbbi Munkácsy-tárlat nyomán kaptam hozzá kedvet, az internetről választottam ki a témát, mert ezek az alakok nagyon jól kimunkálhatók. Ez két éve történt, s azóta nagyon felgyorsult a tevékenységem, mert így két év alatt sorban megszületett faragott változatban A rőzsehordó asszony, a Korsós lány, az Ásító inas, A köpülő Asszony, legutoljára pedig a Magyar lovak.

– Mi lesz a sorsuk ezeknek a faragványoknak?

– Itt sorakoznak a kertvárosi lakásomban, egyelőre csak magam gyönyörködöm a 13 kész munkában. Ha majd lesz rá érdeklődés, akkor kiállítom, egyébként pedig megöröklik az unokáim. Itt-ott eldicsekedtem velük az ismerőseimnek, de inkább csak azért dolgozom velük, hogy hasznosnak érezzem magam.

– Korábban soha nem készültek efféle alkotásai?

– Egészen más dolgokkal foglalkoztam. Ha egy dolgot ki kellene emelni aktív munkás éveimből, akkor azt említeném meg, hogy a Baranya Megyei Tanács mérnökeként én szerveztem meg Pécsett 1968-ban az első ipari vásárt, de még Baranya Megyei Ipari Vásár elnevezéssel. A Rét utcában volt, több iskolai helyszínen. A következő évben már Pécsi Ipari Vásár lett, majd megegyeztünk Szegeddel és kétévente felváltva rendezte meg a két város.

– Most min dolgozik éppen?

– Egy újabb Munkácsy-festményen. Leszögezném, nincs semmi jelképes üzenete a témaválasztásnak, egyszerűen csak jól kimunkálható az alapgondolat: a siralomházról szól a faragvány.

Csaknem harminc éve nyugdíjas

Molnár György 1932-ben született Makón. Ott kezdte az általánost, de már Pécsett ballagott. Szakérettségit tett, a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnökként diplomázott 1960-ban. A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál kezdte a munkát körletgépészként, majd a Megyei Tanács ipari osztályán alkalmazták főmérnökként. A Dunántúli Cipő Nagyker Vállalat igazgatója, a Titán Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese volt, a Megyei Ipari Szövetkezet külkereskedelmi osztályvezetőjeként ment nyugdíjba 1992-ben. Judit lánya Pécs-Vasason él és három unokája van.