Kígyót láttál Pécsett? Mutatjuk, melyiktől kell tartanod!

Két mérges kígyó él hazánkban

Ezek a kígyók nem támadnak, sőt félnek az embertől. Csak akkor marnak, ha veszélyben érzik magukat, vagy ha megfogja az ember őket – szögezi le az elején Dudás György, aki évtizedek óta tanulmányozza a magyarországi kígyókat és a hazánkban található fajokról szinte mindent tud.

- Magyarországon hét faj található meg. Öt ártalmatlan, kettő mérges kígyó. Az egyik a rákosi vipera a másik, a kicsit erősebb mérgű kígyó a keresztes vipera – mondja Dudás György.

Mindkettő mérges kígyó fő ismertető jele a fején látható X vagy V mintázat

Keresztes vipera: veszélyes lehet az emberre, néha bekeveredhet a kertbe. Ennek a fajnak a lakóhelye a Zempléni-hegység, Zala, Tolna és Somogy megye. Az 55-70 cm hosszú, tömzsi kígyó alapszíne igen változatos fehéres-, ezüst- vagy világosszürke.

Rákosi vipera: A mérgének hatása egy méh szúrásának felel meg. Felnőtt emberre szinte ártalmatlan, legfeljebb gyenge rosszullétet, kiütést okozhat, marása ellen szérumot sem készítenek.

Ha valakit mégis megmar a kígyó...

Magyarországon a kórházak fel vannak szerelve ellenanyaggal.

Megvan rá a protokoll – magyarázza a kígyász. Először is le kell ülni egy kicsit, majd a kórházba el kell menni. Minden olyan kórházban, ahol előfordulhat keresztes vipera, van ellenanyag – teszi hozzá Dudás György.

Pécsett főként az erdei siklók sütkéreznek

Miért mennek be a házba?

A házba két dolog miatt megy be a kígyó. Ősszel telelő helyet keresnek, tavasszal és nyáron pedig táplálékot. Rossz hír viszont, hogy

a falon is képes felmászni az erdei sikló.

Jól alkalmazkodnak, így a város minden részén felbukkannak, még a belváros legsűrűbben lakott területein is.

- Volt olyan, amikor a Király utcából hívtak, hogy látnak egy hatalmas kígyót – teszi hozzá Dudás, aki általában ilyenkor befogja az állatot és a Mecsekben szabadon is engedi.

Mit esznek ezek az erdei siklók?

Főleg rágcsálókkal, madarakkal és gyíkokkal táplálkoznak. A legjobb mászó az összes hazai kígyók közül az erdei sikló. Fákra mászik, odúkban is megfigyelhető. Házfalakon,

padlásra is fel tud menni, ha kicsit göröngyösebb a házfal akkor ez az jószág simán „felkapaszkodik”.

Kígyók ellen nincs védekezés!

A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy kígyók ellen nem lehet védekezni, csak a megszokás van. A Pécsi Állatkertben például találkozhatunk olyan gabonasiklósval, ami bár nem él hazánkban, mégis hasonlít az erdei siklóhoz és meg is tudjuk fogni akár.

- Kezdőknek tökéletes és nagyon hasonlít az erdei siklóhoz. Egy nyugodt, nem harapós jószág – mondja Mészáros István, a Pécsi Állatkert gondozója.

Így, aki tart a kígyóktól az a legkönnyebben velük tudja leküzdeni félelmét.

- Nagyon komoly fóbiáról van szó, ami egy tanult fóbia. Ez nem ösztönös, az emberek általában vagy a közösségtől, anyutól, aputól családtagoktól tanulják meg a fóbiákat. Így a kígyóktól való félelem is ilyen – magyarázza Mészáros István.

Rómaiaknak köszönhetjük ezeket a kígyókat

A legjobban a rómaiak szerették őket, akik elhozták hozzánk ezeket a halhatatlannak vélt állatokat.

- Templomokat emeltek Európa-szerte. Ázsiából gyűjtötték össze a kígyókat, amiket áthoztak Európába és szélnek eresztették őket – teszi hozzá Mészáros István.

Így a legjobb amit tehetünk, hogy mi is csak megfigyeljük őket, hiszen Magyarországon minden kétéltű és hüllő védett, nagyon komoly bíráság jár az ilyen állatok elpusztításáért.