Katasztrófák fenyegetnek, a pécsi tudós előttük jár

– Hol mérik a közelünkben a földrengéseket?

– Magyarország földrengési információs rendszerének honlapján jól látható, hogy van egy földrengésmérő állomás Kővágótöttösön és Villányban is. Az országban pedig több mint harminc mérőállomás működik. Tudni kell, hogy hazánkban évente 400-nál több 1-es, 30-40 esetben 2-es erősségű földrengést írnak le, ám a Horvátországban most észlelt 6-os erősségű még nem volt a században, eddig 5,6-os volt a legnagyobb. Valamikor a középkorból számon tartanak egy 6,3-as értékűt is, szóval magyar gócponttal ezer évente egy ilyen rengésre lehet számítani.

– Baranyában mennyire vagyunk biztonságban?

– A Kárpát-medence közepesen földrengésveszélyes. A régió helyzetét némileg rontja, hogy közelebb vagyunk a Balkán-félszigeti gócpontokhoz. Kisebb károk időnként keletkeznek, de attól nem kell félnünk, hogy a rengések emberéleteket veszélyeztessenek.

– A szakemberek ismerték ezt a Petrinja környéki gócpontot?

– A törési zónát régen behatárolták, 1906-ban pedig volt csaknem ugyanitt egy hasonló méretű földrengés.

– Magyarországon hol találhatók törési zónák?

– Létezik egy sáv a Zágráb–Kulcs–Tokaj–Eperjes vonalban, de ettől még nem csak itt lehet rengésveszély.

– Norvégia mellett becsapódott egy 2 kilós meteorit 50 ezer kilométeres sebességgel. Mit eredményez egy ilyen hatás?

– A pusztítás attól is függ, hogy fémből vagy kőzetből áll a meteorit. A légkörbe érve 20–50 kilós lehetett, és egy kisebb bombatölcsér lett a becsapódás eredménye. A meteoritok döntően lakatlan területre érkeznek, hiszen a Földnek csak alig 1 százaléka lakott.

– A pécsi laboratóriumban mit vizsgálnak a meteoritokon?

– Kőzetfizikai paramétereket és ásványokat keresünk bennük, és a származási helyüket igyekszünk meghatározni.

– Mit csinál a szabadban?

– Sokat túrázom a családdal, ezen kívül a feleségemmel rengeteg természetfotót készítünk.

Elemzi az univerzum üzeneteit

Dr. Kovács János Pécsen született 1972-ben. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1991-ben, a JPTE földrajz szakán diplomázott 1998-ban, az ELTE-n 2004-ben végzett geológusként, s tanult Angliában, Portugáliában és Ausztriában is. Habilitált docens, 2001-től tanít a PTE Földrajzi és Földtudományi Intézetében, a Földtani és Meteorológiai Tanszék vezetője, a Szentágothai János Kutatóközpontban a földtudományi labor vezetője, általános földtant, üledékes kőzettant, műszeres analitikai módszereket tanít. Felesége Vágási Judit orvos, két gyermekük van, Nimród 6, Hunor 4 esztendős.