Duna–Dráva Nemzeti Park

2021.05.26. 11:49

A Tito elleni védőrendszer építése során találtak rá a tömegsírra

Egy olyan emlékhelyet szeretnénk kialakítani a mohácsi csata 500. évfordulójára, ahova érdemes elmenni minden magyarnak a határon innen és túlról – mondta el lapunknak a Duna–Dráva Nemzeti Park igazgatója, Závoczky Szabolcs, aki felidézte a nemzeti park 25 éves múltját, jelenét és beszélt a világjárvány hatásairól.

Zsigmond József

A Duna–Dráva Nemzeti Park (DDNP) története visszanyúlik a rendszerváltás előtti időszakba. A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között létezett egy egyezmény arról, hogy a Dráván vízi erőművek sorozatát fogják megépíteni. A rendszerváltáskor a magyar kormány ezt felmondta, és 1991-ben egy országgyűlési határozatban kimondta azt, hogy a Dráva természeti értékeit és az Alsó-Duna-völgyet védett területté, nemzeti parkká kell nyilvánítani.

Három megyét fed le a park területe

Öt év volt az előkészület, a területek felmérése, kijelölése, térképezése, kutatása zajlott a háttérben. A munkálatokban a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóságnak (a DDNP elődje) segítségére volt a Pécsi Tudományegyetem és a Janus Pannonius Múzeum. 1996-ban sikerült oda eljutni, hogy megalakult a nemzeti park, az ünnepélyes avató a Somogy megyei Szentborbáson volt április 9-én.

A drávai szakaszon 22 000 hektáros, közel 130 kilométer hosszúságú területet vontak védelem alá, a Duna mellett csaknem 60 kilométernyit, 28 000 hektárral. A nemzeti park kezdetben harminc fős létszámmal dolgozott, a kereteik szűkösek voltak, például csak két terepjáróval rendelkeztek. Azóta a Dunán és a Dráván is sok víz lefolyt, az idő múlásával a nemzeti park is kinőtte magát.

– Most 130-an vagyunk, három megyében (Baranya, Tolna, Somogy) dolgozunk. Látogatóközpontokat, múzeumokat, idegenforgalom számára kiépített barlangokat és négy állattartó telepet tartunk fenn. Halastavaink vannak, sok területet bérbe adunk helyi gazdáknak. Mondhatjuk, azt, hogy természetvédelmi vagyonkezelőként működünk – írta le a mai helyzetet a DDNP igazgatója, Závoczky Szabolcs.

Az elmúlt években számtalan beruházás, fejlesztés zajlott a nemzeti park területén európai, illetve hazai forrásokból. Látogatóközpont épült Drávaszentesen, Szaporcán, Szársomlyón, Abaligetnél a barlang mellé egy múzeumot, a Tettyén mésztufabarlangot építettek ki. Felpörgött a bicikliturizmus, számos kerékpárút épült, illetve az E-bike Aktív Magyarország Program keretében 15 elektromos kerékpárt kaptak.

Sokan a vírus alatt találtak vissza a természethez

A nemzeti park több lábon áll, hogy önfenntartó, működőképes legyen. Közel egymilliárd forintból gazdálkodnak, a jegybevételek (évi 130–160 ezer fizető látogató) mellett kajakozást, barlangászást, kerékpáros kirándulásokat szerveznek.

– Elmondhatjuk magunkról, hogy a gazdaság vérkeringésében is aktívan részt veszünk. Nemcsak a 130 alkalmazottnak adunk munkát, hanem több vállalkozónak is, akik a területünkön gazdálkodnak, betakarítják a szénát, erdészeti tevékenységet végeznek, a látogatói központjaink mellett presszókat, éttermeket nyitnak – vázolta fel a mostani helyzetet az igazgató, aki azt is megemlítette, hogy a koronavírus miatt jelentős jegybevétel-kiesésük volt. De egy pozitívumot is kiemelt: az emberek visszataláltak a természethez. – Aki járt mostanában a Mecsekben, láthatta, irdatlan mennyiségű ember van és rengeteg autó. Újabb kihívás elé nézünk, a következő uniós fejlesztések során megfelelő parkolókat szükséges létesíteni, a látogatók kiszolgálására.

Az ötszázadik évforduló megünneplésére készülnek

A nemzeti park méltó módon szeretne megemlékezni 2026-ban a mohácsi csatáról. A nemzeti park kezeléséhez tartozó Mohácsi Nemzeti Emlékhely kialakulásához egy véletlen vezetett.

Az 1950-es években kezdték el építeni a magyar „Maginot-vonalat” az akkori Jugoszlávia határánál. A korábbi baráti országból – szovjet utasításra – ellenség lett. A déli országhatáron elkezdték építeni a védőbunkereket, árkokat, aminek a költsége a honvedelem.hu oldalon leírtak szerint elérte a hétmilliárd forintot, a felszámolásával együtt. Egy munkás Mohács környékén még emlékezett rá, hogy a munkagép egy tömegsírba túrt bele, ezt megemlítette egy helyi történésznek, aki felvette a kapcsolatot Papp László régésszel, s ő a ’60-as években feltárta az első tömegsírokat. A mohácsi csata 450. évfordulójára az akkori Természetvédelmi Hivatal a 2,5 hektáros területet védetté nyilvánította, és 1976-ra kialakították a Mohácsi Történelmi Emlékhelyet. Mivel nem volt pénz a feltárásra, így csak részben végezték el a munkát, majd visszatemették.

– Azt a célt tűztük ki 2026-ra, hogy az emlékhely területén egy méltó kegyeleti helyszínt alakítsunk ki. A tömegsírok feltárásának két célja van: egyrészt, hogy több tudományos információhoz jussunk, másrészt fontos a tiszteletadás, a kegyelet. A gödörben több ezer ember csontjai fekszenek összedobálva már 500 éve – ecsetelte a nemzeti park igazgatója. – A Nemzeti Örökség Intézettől és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságtól a sírfeltárást úgy kaptuk meg, hogy legkésőbb 2026-ban ezeket a maradványokat méltó módon kell eltemetni. Bővítenénk a múzeumot, a látogatóközpontot, szeretnénk kialakítani egy kis kápolnát. Olyan emlékhelyet szeretnénk létrehozni, ahová érdemes eljönni minden magyarnak a határon innen és túlról.

Hármas elnöki találkozót szerveztek 2007-ben a kölkedi Nagyréten

„Célunk, hogy összehangoljuk egy három országot érintő egyedülálló természeti terület fejlesztését” – jelentette ki 2007-ben Sólyom László akkori köztársasági elnök Stjepan Mesić horvát és Boris Tadić szerb államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón, a kölkedi Nagyréten. Ez a hármas elnöki találkozó is hozzájárult, hogy létrejöjjön a Mura–Dráva–Duna UNESCO Bioszféra Rezervátum, amely határon átnyúló bioszféra-rezervátumként kapcsolja össze Horvátország és Magyarország természetvédelmét, és tervben van a bővítése ötoldalúvá, a csatlakozó szerb, osztrák és szlovén bioszféra-rezervátumok bevonásával.

– Időről időre újra felmerül, hogy a Dráván vízi erőműveket hozzanak létre, de ennek már kicsi esélyét látom – emelte ki Závoczky Szabolcs, aki hozzátette, ez a terület nemzetközi védettséget kapott. – Azt tudni kell, Horvátországban a Dráva mentén nemzeti parkok nincsenek, de védett területek igen, hasonlóan Szerbiához. Mindkét állam természetvédelmi szervezeteivel jó kapcsolatokat ápolunk, a közös gondolkodás gyümölcse a tervezett ötoldalú bioszféra-rezervátum, melynek létrejöttét a hármas elnöki találkozó alapozta meg.

Ezek is érdekelhetik