A nagy meleg elől a kígyók hűvös helyekre menekülnek

Az elmúlt napokban több olyan hír jelent meg lapunkban, amely a kígyókról szólt. Abaligeten egy csúszómászó került a felsővezeték közelébe, zárlatot okozott, és az avar is meggyulladt.

Néhány nappal később a Baranya Speciális Mentők Egyesülettől kértek segítséget. A telefonáló közölte, hogy vízelvezetőt épített a háza köré, és a rendszer átnézése közben egy nagyméretű kígyót talált. Mikor a helyszínre értek az egyesület munkatársai, kiderült, a kígyó egy sikló. Készült videófelvétel egy nagyobb csúszómászóról a pécsi állatkertben is, ami a fák között tekergett, de mint írták: nem a terráriumból szökött meg. Hírportálunk, a bama.hu is kapott ezzel kapcsolatban olvasói fotót, amelyen egy másfél méteres kígyó látszik.

– Egyre több bejelentés érkezik hozzám is a kígyókkal kapcsolatban. Ezek főleg erdei siklók, amit az emberek kígyóknak mondnak – közölte lapunk kérdésére Both Zoltán, veszélyes hüllők befogásával foglalkozó vállalkozó, aki hozzátette, a siklók a téli álmuk után tavasszal ébredeznek.

A sikeres párzás végén mérettől függően több tojást raknak le. Előfordult, hogy komposztálókba helyezik tojásaikat, de Baranyában pár évvel ezelőtt volt olyan ház, ahol öt sikló fészkelte be magát a vályogház padlásterébe, és a tojásokból kikelt egyedek átfúrták magukat a plafonon és okoztak nem kis riadalmat.

– A siklós, kígyók fokozatosan vesztik el élőhelyeiket, az emberi beavatkozás miatt. A mostani hőséget ők sem szeretik, hűvösebb helyre húzódnak. Előfordul, hogy vízelvezető árkokba, házakba költöznek. Nem kell tőlük félni, ők jobban félnek az embertől, és saját maguktól tovább­állnak – hangsúlyozta Both Zoltán.

Akár kétméteresre is megnőnek egyes siklók

Magyarországon öt siklófajt tartanak számon: vízi, kockás, réz, erdei és a haragos. A nagy termetű haragos siklófaj (akár két méterre is megnőhet) hazánkban már csak néhány, egymástól elszigetelt élőhelyen, Baranyában a Villányi-hegységben található. A Duna-Dráva Nemzeti Park a haragos siklófajról közölte, hogy fő veszélyeztető tényezői az élőhelyek csökkenése mellett a kóbor kutyák, macskák és az ember. Magyarországon 1974 óta élvez fokozott törvényi védelmet. Az öt siklófaj mellett két őshonos viperafaj él hazánkban. A keresztes vipera a Zemplénben, ezenkívül Zala, Tolna és Somogy megye lápos területein, illetve a parlagi vagy rákosi vipera, melynek néhány szigetszerű populációjával a Duna-Tisza-közén és a Hanságban találkozhatunk.

Képünk Illusztráció.