A Magasház is a baloldali bénázás szimbóluma

A baloldali bénázás egyik szimbólumának nevezte nemrég Hoppál Péter Pécs és környéke kormánypárti országgyűlési képviselője a pogányi repteret a hosszú ideig üresen kongó Magasházzal és a hírhedten elhibázott Expo Centerrel együtt emlegetve. Utóbbi történetét nemrég felelevenítettük, a pogányi reptér históriájával és kilátásaival pedig pár napja foglalkoztunk. De mi a helyzet a Magasházzal?

A betonmonstrumot még az előző rendszerben, 1975-ben kezdte el építeni a Baranya megyei Építőipari Vállalat, és két évvel később már kész is volt a huszonöt emeletes épület, amelyhez hasonlót nem húztak fel addig és azóta sem Pécsett. Talán az előtte nem sokkal átadott uránvárosi tizenhét emeletest lehet mellette emlegetni.

Aztán a nyolcvanas években kiderült, hogy a szerkezetben rossz technológiát használtak, amitől az épület lassan veszélyesé vált, és a rendszerváltás idején ki kellett üríteni. Ezután a Magasházból szellemház lett, ugyanis több mint két évtizedig állt üresen. Ahogy azt lapunk korábban felidézte: a 2000-es évek elején a szocialista városvezetés úgy költött el horribilis összegeket, több százmillió forintot az épület szerkezeti megerősítésére, hogy valójában nem volt konkrét és pontos tervük arról, miként is hasznosítsák. Egy ideig úgy tűnt, hogy kollégium lesz belőle, de az a terv is kútba esett.

Korábban azt is felelevenítettük: 2008-ban Tóth Bertalan akkori alpolgármester kezdeményezésére csomagban hirdetettek meg hét értékes városi ingatlant, köztük a pécsi Magasházat is. Tóth korabeli beszámolók szerint úgy érvelt, a városvezetés Pécsre szeretne csábítani tőkeerős, a fejlesztési projektekben jártas pályázókat. Az azóta az MSZP társelnökévé előlépett szocialista politikus azt is mondta, hogy a pályázat akkor lesz sikeres, ha mind a hét területen milliárdos fejlesztéseket generál. Mint ismert, ez az álom nem vált valóra.

A Magasház az ingatlancsomagot megvásárló spanyol hátterű cégcsoport leányvállalatához, a La Torre Kft.-hez került, hogy aztán ne történjen vele semmilyen fejlesztés. Mivel az évek során az épület állapota veszélyessé vált, a Baranya Megyei Kormányhivatal 2013-ban elrendelte a lebontását, amely végül a második Orbán-kormány által megítélt 1 milliárd 256 millió forint összegű állami támogatásból történt meg.