A hulladékot nem tüzelhetjük el, a füstje mérgez

Ha valaki szemetet tesz a tűzre, azt sajnos mi, szomszédok is érezzük. Utána meg majd csodálkozunk, hogy a város levegője mennyire szennyezett – hívta fel a problémára a figyelmet a DN sms-rovatában egy olvasónk.

Fontos tudni, hogy a vonatkozó jogszabály szerint a háztartásban keletkező papír-, és a kezeletlen fahulladék kivételével kályhában, kazánban, kandallóban szemetet elégetni tilos. Így például használt ruhák, rongyok, festett, lakkozott régi ablakkeretek, ajtók, raklapok, bútorlap, építési fahulladék, műanyag nem kerülhet a tűzre. Az ezek égetése során keletkező szennyezőanyagok ugyanis komolyan veszélyeztetik az emberi egészséget – légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak, elősegíthetik rosszindulatú betegségek kialakulását, károsíthatják a veséket, a tüdőt, a májat.

– A mérgező gázok fokozzák a kéményben a kátrány és a korom lerakódását is, a füst­elvezető belseje leszűkül és a füst visszaáramolhat a házba – hangsúlyozza a katasztrófavédelem. Ha valaki két hétig háztartási hulladékkal fűt, annyi korom és kátrány rakódik le a kéményben és a fűtőeszközben, mint normál fűtőanyag használata esetén egy teljes téli szezon alatt. Ez a vastag korom- és kátrányréteg a fűtés hatására izzani kezd és akár meg is gyulladhat – minden ötödik lakástűz a kéményben keletkezik.

Ha valaki zavaró, irritáló füstöt, légszennyezést érzékel közvetlen lakókörnyezetében, első lépésként próbálja megkeresni annak okozóját és jelezze neki a problémát. Ha a személyes megkeresés nem jár sikerrel, bejelentést lehet tenni – lehetőleg fotóval, videóval dokumentálva, tanúkkal alátámasztva a levegőszennyezés tényét – a kormányhivatal járási hivatalában. A panaszt a környezetvédelmi hatóság kivizsgálja, és ha bebizonyosodik, hogy a jogszabályi előírásokat megsértették, levegőtisztaság-védelmi bírságot szabhatnak ki.