A baloldal magával, a polgári oldal pedig Péccsel foglalkozik

– Milyennek látja a következő időszakot? 
– A kormány partnerként tekint a pécsiekre, az itt élőkre, az itt tanulókra, a vállalkozókra. A gazdaságélénkítő intézkedéseknek a következő években is meglesz a pozitív hatása, hozadéka a munkahelyek, a hozzáadott érték és a vásárlóerő tekintetében is. Egyik fontos példa az egyetemi PPP-projektek kiváltása. Ez utóbbiról kevés szó esett eddig, pedig ez hatalmas teher volt, a több mint 23 milliárdos kormánytámogatással ki tudott szabadulni az egyetem a régi rossz konstrukcióból. Ezeken kívül olyan beruházások készültek el tavaly, amiket még az előző városvezetés indított el. A reptér esetében is a kormány lépett fel kezdeményezőként, miszerint szeretné fejleszteni a pécsi létesítményt a paksi atomerőmű beruházáshoz kapcsolódóan is. Százmilliókat fizet mindezért a városnak, és majd milliárdos fejlesztéseket indít el. 

– Milyennek értékeli a baloldal munkáját? 
– A városvezetés részéről kevés volt a munka, még kevesebb saját eredménnyel. Annál több volt viszont a magyarázkodás. Elég ha az elbénázott egymilliárdos állami támogatási kérelem határidőn túl történt benyújtására gondolunk, ami miatt Pécs elesett ettől a forrástól. Mindeközben folyamatossá váltak a belharcok. De nézzünk meg egyetlen dolgot, az Integrált Városfejlesztési Stratégiának a frissítését, ami megmutatja, hogy miként is gondolkodnak. Ez a dokumentum azért fontos, mert alapot ad arra, hogy pontosan behatároljuk, hol is tart a város és hova szeretne eljutni a későbbi konkrét lépésekkel. Nagyjából 24 milliárdos fejlesztési forrás irányát határozzák meg, és ezt a forrást, ezt a rengeteg pénzt úgy is el lehet költeni, hogy annak érdemi eredménye nem lesz. A baloldal pedig a turisztikai fejlesztésekre helyezte a hangsúlyt, köztük olyanra, mint például a libegő, ami látványberuházás. 
 

– Ezzel hány munkahelyet teremtenek? 
– Keveset. Tudjuk, hogy az Európa Kulturális Fővárosa program sem váltotta be a turizmus fejlődéséhez fűződő reményeket. Ez a felfogás hasonlatos ahhoz, amelynek köszönhetően szintén a szocialista időkben létrehozták az Expo Centert, melynek fenntartása, üzemeltetése azóta is komoly nehézségeket jelent. Most azt látjuk, hogy a Mecsekkel kapcsolatban van valamilyen víziójuk, amit azonban beárnyékol a szocialista oligarchák ingatlanos nyomulása a háttérben. A turizmusra több mint 10 milliárdot akarnak elkölteni, de ezt a pénzt fontosabb célra, a gazdaság fejlesztésére kellene fordítani – ez utóbbi kapcsán pedig nem sok elképzelésük van. 
 

– Az idei esztendőtől mit vár? 
– Ugyanazok a baloldali politikai szereplők jelentek meg a színen, akik több mint tíz évvel ezelőtt már leszerepeltek. A polgári oldal és a baloldal közötti különbséget úgy lehetne megvilágítani, hogy a baloldal saját magával, míg a nemzeti, polgári oldal Magyarországgal foglalkozik. Ugyanez van Pécsen is: Hoppál Péter a Fidesz részéről folyamatosan lobbizott a munkahelyteremtő beruházásokért – ilyen volt a Seiren, a Hanon System –, vagy éppen a kormányzati kompenzációért, a kulturális intézmények fenntartására érkező milliárdos támogatásokért dolgozott. Ezért is támadják. Míg a másik körzet képviselőjéről, Mellár Tamásról, MSZP–P-s politikusról ez egyáltalán nem mondható el, sokan nem is tudják, hogy kicsoda is ő. Nem is pécsi, nem is tudni mit csinált az elmúlt években. A pécsieknek Mellár helyett Hoppál Péterhez hasonló elkötelezett lokálpatrióta képviselőre van szükségük az ország házában. Kővári János pedig szintén éppen ezért alkalmas a feladatra, bízom benne, hogy a pécsiek bizalmat szavaznak neki áprilisban.