A keresztény bosszúból adott példát Böjte Csaba

A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium díszterme megtelt a nehéz sorsú gyerekeket felkaroló Dévai Szent Ferenc Alapítvány megálmodójának gondolataira kíváncsi hallgatósággal. Kővári János a békesség, a jézusi út kapcsán tett fel kérdéseket Böjte Csabának. 

Szóba jött a katolikus hitről és Istenről kialakult kép kérdése is, mely sokak fejében a túlzottan szigorú erkölcsi szabályok rugalmatlan és könyörtelen elvárásaival jár kéz a kézben. Böjte az ebből az előítéletből fakadó aggályokat már puszta jelenlétével eloszlatta. Jókedvű, humoros, kiegyensúlyozott önkritikát és az isteni irgalmasságba vetett mély bizalmat sugárzó beszámolói sokak arcára csaltak mosolyt, időnként nagy nevetések közepette hallgatták az egyúttal rendkívüli bölcsességről árulkodó történeteket. 

– Hiszem, hogy Isten szeretete nagyvonalú. Gondoljunk csak a kánai menyegzőre, Jézus ott sem bánt vaskalaposan az ünneplőkkel – jegyezte meg. 

Böjte Csaba a saját életéből vett személyes visszaemlékezéseket, tanulságos élettapasztalatait osztotta meg az egybegyűltekkel. Elmondta, édesapját rendszeridegennek bélyegzett versei miatt büntették, börtönbe vetették. 
– Sokáig haragudtam azért, amit tettek vele, majd rájöttem, a rosszindulat sötétsége, a gonosz lélek az, amire haragszom, nem az emberekre. Arra is rájöttem, egyetlen szál gyertya is képes elűzni a sötétséget. Minden gyerek, akit befogadok, mondhatni, az én „bosszúm” megnyilvánulása – fogalmazott a szerzetes. 

– Fontos, hogy tudatosan akarjunk békét teremteni a világban és családjainkban. Nehéz nem az ellenséget látni abban, aki veri a mellünket, aki szétzúzza az intézményt, amit régóta építünk. De számunkra egy eszköz adatott: a szeretet parancsa. Hiszem, hogy nincs olyan helyzet, ami megengedné, hogy letérjünk a szeretet útjáról, amit Jézus jelölt ki számunkra. Hiszem, hogy ez járható út – fogalmazott, s több példát is mesélt életéből, amikor az őt ért sérelmekre Jézus szavát követve kedvességgel felelt. Ilyenkor a helyzetek valamiképp végül mindig jóra fordultak. 

– A békesség bölcsességet is jelent. Nem meghunyászkodást, nem gyávaságot. Abból a hitből fakad, hogy Isten nem teremt olyan helyzeteket, amelyeknek ne lenne megoldásuk – összegzett. 

Egyedül a béke a járható út

– Nem tudom, hogy lesz-e harmadik világháború, de akkor sincs jobb ötletem, mint a szeretet. Jézus megmutatta, mi erre vagyunk teremtve. Ne értékeljük le azt az utat sem, amit eddig bejártunk. A világban sok jó példát is találunk az emberi együttműködés erejére. Hiszem, hogy Krisztus tanítása átjárja a keresztény gyökerű Európát. Minden, ami a béke jele, a szeretetparancsból nőtt ki. A béke útja jó, megvalósítható út, de látjuk, hogy itt is vannak visszalépések. Jézus, ahogy kétezer éve sírva leborult Jeruzsálem falai előtt, most Moszkva és Kijev előtt borul le sírva. Hiszem, hogy végső soron a békének kell győzedelmeskedni – összegzett Böjte Csaba, akinek szavait a beszélgetés végén kitörő tapssal fogadták a résztvevők.