Keletre és délre bámulják a napot a jellegzetes virágok

Már egy Darwint és botanikus fiát is izgató, de korábban tudományosan mégsem vizsgált jelenségre ad magyarázatot Horváth Gábor. Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének professzora november 16-án, szerdán 19 órától a Művészetek és Irodalom Házában (Széchenyi tér) nemcsak fizikusoknak szóló előadása első felében azt boncolgatja, hogy a napraforgó a virágképzés után miért néz állandóan kelet felé, azaz ettől kezdve miért nem követi már a napot. Nem áruljuk el előre a titkot, de a jelenség oka a növény mindenkori ideális fényviszonyokhoz igazodásában rejlik. 

Az előadás másik felében az előzőekre építve arról lesz szó, hogy a napelem-paneleknek merre kellene nézniük a leghatékonyabb fényelnyelés érdekében. Ha rögzítettek, akkor hazánk földrajzi szélességén az ideális irányuk a földrajzi délhez közeli, de nem pontosan azzal azonos. Ennek a napraforgókhoz hasonlóan szintén a délelőtti-délutáni felhőzöttség aszimmetriája az oka. Az előadásból kiderülnek a napraforgók és napelemtáblák ideális irányulása közti különbség okai is.