A kettős állampolgárság adja a beszélgetés témáját

2004. december 5-i ügydöntő népszavazás kérdése így szólt: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”

Az alacsony részvétel miatt eredménytelenül végződött voksolás a magyar politika és a határon túl élő magyarság kapcsolatát azonban hosszú távon megterhelte.

A kettős állampolgárságot végül 2010-ben bevezették, ám számos kérdés azóta is vitákat szül.

Mekkora jelentősége van külhoni magyarok honosításának? Beforraszthatja a nemzet lelkén ejtett régi sebeket az állampolgárság megadása? Milyen tényleges politikai és jogi következménye van az anyaországban a kettős állampolgárság bevezetésének? Milyen következményekkel jár a honosítás a külhoni magyarokra nézve? Milyen hatása van Magyarország és a környező országok politikai és kulturális kapcsolataira nézve? A jelenlegi háborús helyzetben mekkora jelentősége van a kárpátaljai magyarok kettős állampolgárságának?

Ezekről a kérdésekről beszélget Dr. Gallai Sándor, az MCC Társadalompolitikai Iskola vezetője és Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója.