Szokatlan, de szemet gyönyörködtet az alacsony téli vízállás a Dráván

A Duna-Dráva Nemzeti Park szakemberei nem véletlenül hívják fel a fogékony túrakedvelők figyelmét arra, hogy szokatlan látványban lehet része annak, aki a téli időszakban, leginkább januárban a Drávához látogat. A vízállás annyira alacsony, hogy a folyó partja rendkívül széles, hosszan lehet gyalogolni, míg elérjük a gyors folyású víztömeget. Ilyenkor helyenként kilátszanak a Dráva zátonyai is. A feljegyzések szerint az elmúlt évszázad alatt hat évben is előfordult, hogy a drávai vízszint nem érte el a 64 centimétert. A jelenségre a magyarázatot a folyó teljes vízgyűjtőterületén kell keresni. 

Mint a szakemberek felhívják a figyelmet, a Dráva vízállását az Alpokban található felső vízgyűjtő terület időjárási és hidrológiai helyzete határozza meg. A Dráva Őrtilosnál folyik össze a Murával, utóbbi folyó vízállása is jelentősen befolyásolja a „végeredményt”. Mivel a téli időszakban ezeken a területeken a csapadék általában hó formájában hullik, így a felszíni és felszín alatti lefolyás lecsökken. Ennek hatására a folyó vízszintje decemberben és januárban alacsony, az úgynevezett „kisvízi tartományban” mozog. A vízszínt emelkedése csak a hóolvadást követően, rendszerint márciusban kezdődik, amikor enyhül az idő. Addig tehát az alacsony folyót csodálhatják a túrázók.