Változó klíma

2023.04.02. 16:48

Vízgazdálkodás: kompenzálni kell a szélsőségeket

A következő évek nagy feladata lesz a vízkészletekkel való hatékony gazdálkodás, ezzel együtt az aszályos időszakokra, valamint az egyre gyakoribb villámár­vizekre való felkészülés.

Rajnai-Zsíros Krisztina

Fotó: Löffler Péter

A változó klíma hatásai egyre komolyabb feladatot rónak a vízügyi szakemberekre, valamint az erdőgazdálkodókra. Mint az a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (DDVÍZIG) víz világnapja alkalmából tartott konferenciáján elhangzott, „az utolsó órában vagyunk”. A rendezvényen több előadó, többféle szakterület szemszögéből vázolta fel a jelenlegi állapotokat, és az erre adandó megoldásokat. A dombvidéki vízrendezés elsődleges szempontjai változtak az elmúlt évtizedekben. Míg 50 évvel ezelőtt a többletvizek gyors levezetése volt az elsődleges szempont, napjainkban előtérbe került a víz visszatartása, a lefolyás lassítása, továbbá nagyobb hangsúlyt kap a többcélú tározók építése és az ökológiai „jó” állapot elérése. 
 

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója beszédében elmondta, szembe kell nézni azzal, hogy a jövőben a vízkészletekért is harc fog megindulni ebben a gyorsan változó környezetben, emellett ugyanakkor fel kell készülni – főleg települési szinten – a villámárvizekre, és olyan beavatkozásokat kell tenni, amelyek ezeket az utóbbi években gyarapodó szélsőségeket kompenzálják. 
 

 

Az aszály értékelésére több mérőszám van használatban, a legelterjedtebb a Pálfai-féle Aszály Index, mely alapján az 1935-ös, legnagyobb károkat okozó történelmi aszály már a 8-as határérték fölött volt, a tavalyi év viszont 10,83-as eredményt hozott. A szederkényi aszálymonitoring-állomás adatai alapján a tavalyi év januártól áprilisig mindössze 23 milliméter csapadék esett, júniustól augusztus végéig pedig mindössze 43 milliméter. Forintosítva: a sokévi átlagos aszálykár 40 milliárd forint alatt volt, a tavalyi 50,6 milliárd forintot eredményezett. 
 

Az is elhangzott az előadáson, hogy a tavalyi csapadékhiány következtében egyébként mintegy egymilliárd köbméternyi víz hiányzott a DDVÍZIG működési területéről, amely – hogy érzékeljük a probléma nagyságát – fél Balatonnyi vízmennyiséget jelent. Tovább rontott a helyzeten, hogy a tavalyi átlagos középhőmérséklet a Mecsek déli oldalán, a Karasica térségében, 1,8–2,28 Celsius-fokkal nőtt. 
 

A konferencián a Mecsekerdő Zrt. erdőmérnökének előadásában elhangzott: a Mecsekben tavaly átlag 464 mm csapadék esett, amely jelentősen elmaradt attól, mint amit a helyben található erdőállományok igényelnének. A sokéves átlaghőmérséklet emellett 2 Celsius-fokkal volt magasabb, és mivel a fák vándorlása – alkalmazkodása – közel sem tud olyan léptéket tartani, mint a klíma változása, ezért mesterséges válaszokat kell adni az erdőgazdálkodás során is. 
 

LED-fal mutatja az információkat 

A víz világnapjára készült el a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kültéri képújsága. Mint Bencs Zoltán, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság épülete elé (Pécsen, a Köztársaság tér 7. szám) kihelyezett – LED-falon az aktuális, napi készültségi adatokon és vízállásjelentésen át minden olyan fontos információ megtalálható, amely a cég életében fontos. Többek között a víz világnapi Alkotópályázat nyertes alkotásai is felkerültek erre a reklámtáblára, amelyet a kihelyezése óta az arra járók előszeretettel, nagy érdeklődéssel figyelnek. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!