2024.01.27. 18:42
A Pécsi Tudományegyetem látássérült hallgatóját vegzálta egy jegyellenőr
A vakvezető kutyákra nem kötelező szájkosarat tenni, amit jogszabály tesz lehetővé már 15 éve. Vagyis a vonatokon sem kérhetik számon rajtuk, de ezt nem minden kalauz tudja. Pozsgay Dóra mondja el, mi történt vele és Noéval a Pécs-Budapest vonalon. Mindez jogszabályi hátterét is ismerteti a barathegyisegitokutya.hu.
Fotó: Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola
Dóri a Pécsi Tudományegyetem hallgatója, ezért sokat jár ezen a vonalon, illetve Pécsen is sokan találkozhattak már vele. Közösségi oldalán beszámolt már hasonlóan méltatlan esetről, ami bevásárlóközpontban történt. Természetesen, jó példákat is tud mondani, de a legjobb lenne, ha egyáltalán nem lenne rossz példa.
“Nem először utazom vonattal úgy, hogy ott van mellettem egy vakvezető kutya. Voltak már egyszer-kétszer apró problémáim kalauzokkal, de olyan nagy, mint a mostani, még sohasem. Szerdán Danival és Noéval útra keltünk, hiszen úgy döntöttünk, hogy a vizsgáim után egy kicsit lelazulunk, és az egyik pesti látássérültek által szervezett múzeumlátogatásra mondtuk igent. Ahogy máskor, úgy most is szépen elfoglaltuk a helyünket a Pécs-Budapest járaton, majd vártuk a kalauzt, aki hamarosan meg is érkezett.”
Noéval én is találkoztam már, egy igazi jámbor boci, persze valóban, egy nagyobb termetű kutya. Ám ez semmiféleképp nem indokolja a bánásmódot, amiről Dóri mesélt. A MÁV bocsánatot kért tőle, és vizsgálják az esetet. Vajon mi kell ahhoz, hogy ez ne fordulhasson elő többé?
Ezt a kérdést Dórának is feltettük, aki így felelt:
Úgy gondolom, hogy minél több edukációval, szemlélet formáló előadást kéne tartani, hogy minél több információ legyen nem csak a segítőkutyák, hanem a látássérült emberekkel kapcsolatban és persze a jogaikról is.
Fotó: Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola
Megalázó stílusban kérte számon, hogy kié a kutya és miért nincs rajta szájkosár, és azt hajtogatta, hogy ez az életét veszélyezteti, mert bármikor megharaphatja. Elmondtam neki, hogy ő az én vakvezető kutyám, ezért van rajta vakvezető hám, és a jogszabály szerint nem szükséges szájkosarat tenni rá. A reakciója az volt, hogy továbbra is azt hajtogatta, hogy mi van, hogy ha őt megharapja, és hogy mindenáron tegyek rá szájkosarat.
- folytatta történetét.
“Az első megállónál dolga akadt, elment, de aztán újra odaért hozzánk, ahol továbbra is az életét féltette és a szájkosár hiányát hangsúlyozta amellett, hogy nem lát a kutyán olyan jelzést, hogy az vakvezető kutya lenne. A hámon szerepel az alapítvány neve, amiben benne van a vakvezető kutya kifejezés, én jeleztem neki, hogy itt van nálam az az igazolványa, ami tanúsítja, hogy Noé vizsgázott vakvezető kutya, sőt még az oltási könyvet is felajánlottam, amiben látszanak az érvényes oltásai is. Ezeket persze nem kérte el, inkább a kutya nagyságára célzott, aki az egész párbeszéd alatt a lábunknál feküdt végig, meg sem mozdult, és semmilyen tekintetben nem jelentett veszélyt senkire, ugyanis a vakvezetők mind nagyon szelíd kutyák. A MÁV üzletszabályzatára is hivatkoztunk, ami szintén mellettünk szólt, de ez sem hatott rá különösebben.”
Panaszt tettek
“Eddig Pécs és Budapest között csak pozitív élményem volt a kalauzokkal, nem értem, hogy mi baja lehetett velünk. Természetesen amint leszálltunk a Keleti pályaudvaron, azonnal mentünk és panaszt tettünk, hiszen úgy gondoltuk, hogy ezt nem hagyhatjuk annyiban, emellett szóltam a Baráthegyi kutyasulinak is, hogy muszáj tenni valamit, mert ez szó nélkül nem maradhat. Egyrészt azért, mert senki se beszéljen olyan stílusban egy fogyatékkal élővel, ahogy a kalauz velem, emellett ugyanígy fog cselekedni, ha netán egy másik vonalon szintén találkozik egy segítőkutyával közlekedő személlyel. Vajon a rájuk vonatkozó jogszabályt sem fogja elfogadni, és velük is így fog veszekedni?
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz az eredménye az ügynek, és őszintén szólva egy kicsit félve fogok újra vonatra szállni az eset után. Igaz, több olyan kalauz van, aki örömmel fogad bennünket, ők nagyon kedvesen szoktak segíteni, de mi van, ha újra beleütközők egy hasonló karakterű ellenőrbe? Persze nem vagyok az a nyuszi, mert most is voltak ellenérveim, példáim, de mit tud csinálni az ember, amikor azokat semmibe nézik?”
Tudni illik
A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola már sok esetben felhívta a figyelmet arra, hogy milyen szabályok vonatkoznak a vakvezető kutyával közlekedőkre és melyek nem a 2009-es rendelet szerint. A vonatos történetre vonatkozó rész így szól:
A segítő kutyát alkalmazó személy szájkosár nélkül alkalmazhatja a segítő kutyát.
Sok esetben okozott már konfliktust, hogy valamilyen üzletbe nem engedtek be vakvezető kutyát, természetesen a rendelet ismeretének hiányában, ugyanis a látássérült gazdák (sőt, a kutyák kiképzői is) bemehetnek velük minden olyan létesítménybe, területre, ami nincs elzárva a lakosság elől. Ilyenek a közforgalmú tömegközlekedési eszközök, üzletek, élelmiszert árusító üzletek és a vendéglátó üzletel is, bevásárlóközpontok, piacok, vásárok, szálláshelyek, játszóterek, közművelődési, oktatási, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, közfürdők területe, állatkertek.
Arról is érdemes tudni, hogy a mozgólépcsővel felszerelt létesítményben (területen) segítő kutyát alkalmazó személy jogosult a segítő kutyával az üzemképes, álló mozgólépcsőt használni. Vagyis megkérheti az üzemeltetőt, hogy állítsa meg a mozgólépcsőt - írja a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola a weboldalán.
