Jobb a békesség, két fél között közvetít a békéltető testület

Átalakultak az alternatív vitarendezési funkciót ellátó békéltető testületek szervezeti és működési keretei idéntől, a fogyasztóvédelmi törvény 2024. január 1-jén hatályba lépett módosításainak köszönhetően. Eszerint regionális szervezetté váltak a békéltető testületek - amelyek a kamarák által működtetett független testületek és a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési eljárás keretében történő rendezésével foglalkoznak -, így a Tolna, Somogy és Baranya vármegyei fogyasztók ügyeiben a pécsi székhellyel működő Baranya Vármegyei Békéltető Testület jár el.

Wald Kata

- A szervezet dr. Gőbölös Réka személyében új elnökkel kezdte a munkát, aki korábban a Baranya Megyei Kormányhivatalban jogtanácsosként több évig látta el a fogyasztóvédelmi ügyek képviseletét, majd ezzel párhuzamosan 2021 januárjától lett tagja a békéltető testületnek, de az építési jog és a műszaki biztonság területén is szerzett tapasztalatot

- adta hírül békéltető testületet működtető Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK).

A testület munkáját tagként, majd 7 évig elnökként irányította dr. Bércesi Ferenc, akinek nemrég ünnepélyes keretek között mondtak köszönetet.

Baranyában - a PBKIK tájékoztatása szerint - évente több mint 400 kérelem érkezik és közel 500 egyéni tanácsadásra kerül sor. Köztük vannak klasszikus ruházati, cipő, bármilyen hétköznapi használati cikkek vásárlásával kapcsolatos ügyek, vagy nagy értékű műszaki cikkekkel összefüggő megkeresések is. Ezek mellett foglalkoznak szolgáltatási szerződésekkel, közszolgáltatókkal kapcsolatos fogyasztói bejelentésekkel, építési beruházással, vállalkozási szerződésekkel, gépjárművek vásárlásával, szerelésével összefüggő, illetve utazási szerződésekhez kapcsolódó problémás ügyekkel,

Az idei jogszabálymódosítás következményeként jelentős változás, hogy a békéltető testület idéntől kötelező érvényű határozatot hoz, ha a fogyasztó megalapozott igénye nem haladja meg a 200 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy ha az ilyen ügyértékű ügyekben a vállalkozások nem tekintik magukra nézve kötelezőnek a békéltető testületek döntését, akkor – egyezség hiányában – végrehajtható kötelezést kaphatnak.