Pécs

2018.10.20. 11:30

Addig dédelgette, szerelgette, hogy oldtimer kocsi lett belőle

Fél évszázada járom az utakat a Fiat 850-esemmel, így lett belőlem negyedszázada nyugdíjas, a kocsiból meg oldtimer autó. Nem hagyott cserben soha, és nem volt generál nagyjavításon sem – mondja Szakál József, aki a Fiattal a 33. számot kapta a Veteránautók Szövetségében.

Mészáros B. Endre

– Hogy került önhöz az autó?

– Első és egyetlen tulajdonosa vagyok. Egy Trabantra fizettem be 1969-ben, de értesítettek, hogy érkezett néhány Fiat 850-es, vihetek egyet, ha készpénzben kifizetem. Nem volt ez olyan egyszerű akkoriban, mert a Trabant egy éves fizetés volt, 43 ezer forintba került, a Fiatért meg 70 ezret kértek, de egy összegben, készpénzben.

– Sokszor kellett javítani?

– Kezdettől mindent magam szerelek. A motor, a futómű minden elemét ismerem. Nem hagyott cserben soha, mert olyan szerelő készletem van, hogy bárhol, bármit meg tudok csinálni rajta.

– Lehet még hozzá alkatrészeket találni a bontóban?

– Vannak tartalék készleteim. Az öcsém sajnos már nem él, s rám hagyott egy ugyanilyen kocsit, de eléggé lepusztult állapotban.

– Látok itt néhány extra felszerelést. Mik ezek?

–Ott voltam, amikor az M60-as autópályát megnyitották, akkor kaptam az egyik leghasznosabb ajándékot, egy mágneses elemlámpát, melynek a burkolata villogó piros. Ehhez a kocsihoz ugyanis gyárilag nem adtak elakadásjelzőt. Van egy spéci vágóm, ezzel nagy bajban elnyisszanthatom a biztonsági övet. A legnagyobb kincsem egy szervizkönyv. Ilyet csak a javítóműhelyek kaptak, onnan jutottam én is hozzá.

– Hány 850-es lehet a régióban?

– Tudomásom szerint nincs másik működőképes sehol a Dél-Dunántúlon. Másrészt ez nem a mostanában szokásos oldtimer, nincs újraépítve, hanem jártam vele az utakat és folyamatosan újítgattam.

– Mennyit ér egy ilyen járgány?

– Nem eladó és nem is lesz az sosem. A fiaimra hagyom, ha már nem vezetek.

– Hány kilométert ment vele?

– A kilométeróra maximum 99 ezret mutathat, de már jó párszor átfordult. Megjártam vele egykor Jugoszláviát, Csehszlovákiát, a fiaim pedig Ausztriából és Németországból hoztak be vele híradástechnikai cuccokat. Sőt, ezzel szereztem be az úgynevezett CB-rádiók kellékeit is.

– CB-rádiók?

– Pécsett az elsők közt voltam, aki szerelte a taxisoknak és másoknak ezeket a „személyi” rádiókat. Aztán a mobilokkal kikopott a piacról. De a technika másként is érdekelt, a műholdas parabola antenna is az elsők között volt a szakterületem. Ma is használok egyet, bár döbbenten állok az előtt, hogy nincs kódolatlan magyar adás a műholdas csatornák között.

– Igaz, hogy a tv-toronyban is dolgozott?

– Részt vettem az URH-rádiózás és a pécsi tévézés megteremtésében. Ott voltam az antennák kiépítésénél, az első kísérleti adások bemérésénél is a hatvanas években.

Érdekli a technika

Szakál József 1930-ban született Harkányban. Ott járta ki az általánost, majd 17 évesen a siklósi postához került telefonszerelőnek, többek közt volt a nagyharsányi hegyen a telefonhálózat kiépítői között. Aztán Pécsett volt telefonszerelő 1950-ig, majd Budapesten elektroműszerésznek tanult, és Pécsett elvégezte a Zipernovszky Technikumot. A Hírközlési Felügyeletnél dolgozott 1990-es nyugdíjazásáig. Miután pedig pacemakert kapott, egy ideje már nem foglalkozhat adó-vevő berendezésekkel. A Veteránautó Szövetség alapító tagja. Mindkét fia híradástechnikával foglalkozik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!