Tudós, de jól harmonikázik

– Nem túl gyakori, hogy egy tangóharmonikás a tudomány csúcsait ostromolja. Ám van itt még egy csavar, informatikus-fizika szakon diplomázott, de az elismerést a PTE Idegklinikáján, orvostudományi újdonsággal szerezte.

– Már itt készítettem a doktori munkám is, az MRI (mágneses rezonancia-képalkotás) tárgykör műszaki területén.

– Közel hatvan fiatal, 30 év alatti tudós pályázott erre a díjra és az eredmények újdonsága, hordereje alapján bekerült a legjobb tízbe. Mit tud a megoldása?

– Szinte mindenki ismeri az MRI-t, és azt is sokan tudják, hogy többféle betegség azonnal diagnosztizálható a gép segítségével. Parkinson-kór és a különböző mozgászavarok kimutatására azonban nem volt ilyen egyértelmű képalkotó jel, ezen próbáltam változtatni.

– Itt vége is a történetnek?

– Időközben elnyertem az MTA Bólyai János Ösztöndíját a kutatásaim kiterjesztésére, no és tagja vagyok dr. Dóczi Tamás professzor MTA-PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoportjának a Pécsi Diagnosztikai Központban, ahol ugyancsak effélékkel foglalkozunk, csak sokkal szélesebb spektrumban.

– Meddig tartott a tangóharmonikázás és egyáltalán befejeződött?

– Nagy intenzitással az egyetem végéig, amíg volt időm rendszeresen gyakorolni. Persze figyelem a legjobbakat, és ha tehetem magam is előveszem a hangszert, például most is készülök egy kiállítás megnyitóra, valamint szóló fellépésekre, de kísérek sváb tánccsoportot és egy német nemzetiségi kórust is. Összességében korábban sem szerettem a lakodalmas vonalat, az élvezhető komolyzene érdekelt, például Brahms V. Magyar táncát, a Monti-csárdást, vagy francia sanzonokat most is szívesen eljátszom.

– Szilágytól elszakadt már?

– Onnan jártam a diplomáig egyetemre, de megnősültem és már Kozármislenyben élünk. Van azonban még valami, ami összekapcsolja a falusi ifjúságomat a tudományos alapossággal: méhészkedem. Ebben ott a természetközeliség, a méhészetnek és méheket pusztító kártevők elleni védekezésnek pedig óriási a szakirodalma. A gyakorlatban ki kell választani a megfelelő módszereket, szóval ez is egy izgalmas kutatás a számomra.

Szilágyi alapokra építkezik a kutató

Dr. Perlaki Gábor 1986-ban született Pécsett. Szilágyon nőtt föl, Pécsett érettségizett a Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskolában, a PTE TTK-n informatikus-fizika szakon végzett 2009-ben.

A doktori címét 2015-ben védte meg a PTE Idegklinikáján az egészséges emberi agy strukturális különbségeinek vizsgálatából. A Pécsi Diagnosztikai Központban az MRI képalkotást kutató MTA idegklinikai munkacsoportjában végez kutatásokat.

Jelenleg Kozármislenyben él feleségével Zsófival, akivel tizennégy esztendeje alkotnak egy párt.