2022.07.12. 11:01
A plébánia közösségét is összehozta a jubileumi program
A plébánia török kori pusztulása utáni újraalapításának 265. évfordulóját ünnepelték Abaligeten, ahol a folytonos újratervezés igénye azóta is jellemző. Az esemény egyúttal a közösségépítésre és visszatekintésre is teret adott.
Fotó: Horváth Zoltán
Vasárnap délelőtt Felföldi László megyéspüspök tartott ünnepi szentmisét az abaligeti templomban, ezt követően a helyiek által készített közös ebéd során gyűlt össze a közösség. A hangulatot emelendő hosszúhetényi muzsikusok játszottak népi dallamokat.
– A török pusztítás itt is érvényesült a megszállás idején – mondta az eseményt szervező lelkipásztori munkatárs, Hóbár Csaba.
– Klimó György pécsi püspöknek köszönhető a plébánia újra indításra 1757-ben, mely a hódoltságban elnéptelenedett település életében is fontos szerepet játszott, innentől kezdett el ismét megtelni élettel. Megfigyelhető, hogy alulról építkeztek ebben az időszakban. Először a plébániát indították újra, úgy tűnik, a hívek lelkigondozása tűnt a legalapvetőbbnek. Ez után hozták létre az iskolát, s csak ezeket követően, 1796-ban épült meg az új templom a régi, lerombolt helyére – folytatta.
– Ezt követően a folyamatos újratervezés igénye jellemezte a plébánia életét, az első világháborút követően nagy virágzás indult, a kommunista diktatúra újabb nehéz évtizedeket hozott – állapította meg Hóbár Csaba.
A plébánia új mottója is ebbe a gondolatmenetbe illeszkedik: „Íme, én újjáalkotok mindent”, mely a Jelenések könyvéből származik.
Az újrakezdés szelleme a július 10-i ünnepségen a jelenkori helyzettel is összekapcsolódott.
– A program célja az is volt, hogy a járvány és az ezt övező nehézségek után összehozzuk a helyi közösséget, tudjunk közösen beszélgetni, újratervezni – fogalmazott a plébániai munkatárs. Felföldi László megyéspüspök is ezt a gondolatot értelmezte vasárnapi szentbeszédében a Bűnbánó Szent Mária Magdolna-templomban.
– Érdekes, hogy a templom már a török időszak előtt is Mária Magdolna tiszteletére volt szentelve, s ezt követően is megmaradt az elnevezés – állapította meg Hóbár Csaba.
– Mezőgazdasági vidékeken gyakran olyan védőszentet választottak a templomoknak, akik ünnepnapja a munkálatok időszakán kívül esik. Magdolna napja azonban július 22-én esedékes, ami azt mutatja, az itt élők még aratás közepette is letették a munkát, hogy ünnepeljenek. Ez volt a célja a mi mostani ünnepségünknek is, egy kicsit megállni az események és teendők sűrűjében – mesélte a szervező.
Nem állnak meg a tervekkel
Az idei templombúcsút július 24-én ünneplik, a délelőtti mise után este héttől komolyzenei koncerttel, Szabó Gabriella Eszter és Palotai Péter zenész házaspár muzsikál majd zongorán és nagybőgőn. Terveznek egy konferenciát is a megújulás és újrakezdés témájában, előreláthatólag novemberre. Az elképzelések szerint széleskörű témákat szeretnének feldolgozni, különféle szakértő előadók bevonásával. A helytörténeti előadások mellett általános egyháztörténeti kitekintést és lélektani megközelítést is szeretnének bemutatni a személyes életben megtapasztalható krízisek és újrakezdések kapcsán.