Daniel Craig újra nyomoz

Agyafúrt, játékos, merész és friss. Ez mind igaz a Netflixen debütáló Tőrbe ejtve második részére, ami alcímként Az üveghagyma nevet kapta. Hogyha csak egy film van, amit megnézel ezen a héten, akkor mindenképp ez legyen az. 

Kinek ne hiányoznának azok a krimik, amelyek a tipikus Ki a tettes? kérdés köré épülnek. Valahogy az évek során kivesztek a filmes szférából az Agatha Christie-féle rejtélyek, és egészen 2019-ig le is kellett mondanunk egy jó kis nyomozásról. Persze, Kenneth Branagh próbálta visszahozni az angol írónő kis belga detektívét, de engem nem vett magának, viszont Rian Johnson – aki a Star Wars: Az utolsó Jedikkel megosztotta a rajongók táborát, ezzel kitéve magát egy kisebb gyűlölet hullámnak – 2019-ben egy olyan filmet tett le a Tőrbe ejtve első részével, ami üde színfoltja volt a filmvilágnak. Megalkotott egy olyan nyomozót, akinek neve már az első rész után összeforrt az őt játszó színész, Daniel Craig nevével, hogy mást már el sem tudunk képzelni Benoit Blanc detektív helyébe.

 Míg az első film nagyvászonra készült, és elég jó kasszát robbantott, addig a folytatás a a streamingplatformra került. Szívesen néztem volna moziban az alkotást, hiszen megérte volna a pénzét, de még így is felettébb élvezhető és szórakoztató volt.  

A film receptje nagyjából ugyanaz, mint az első rész esetében. Adott egy zárt helyszín, ahol a hollywoodi színészek színe-java felvonul. A lassú, de élvezhető felvezető már tartogat izgalmat, szépen lefejti a karakterek rétegeit a személyiség hagymájáról. A helyzet ezután csak bonyolódik, amikor is meghal valaki.  

Nem érdemes többet elmondani a történetről, mert csak lelőnénk az igazi, parádés fordulatokat. Talán a tettes kilétére hamar rájövünk, de ennek az alkotásnak az apró részletekben, a félmondatokban, a különböző nézőpontokban rejlik az igazi varázsa. 

A színészek játékára egy szavunk sem lehet, és mindegyik karakterben olyan görbe tükröt látunk meg jelen valóságunkra, hogy érdemes lenne állva tapsolni. Pellengérre állítja az új pénz, az influenszerek, a tartalomgyártók, az önjelölt géniuszok és a világmegváltók világát. 

Az üveghagyma az első rész szinte angolos hangulatát ebben a részben az amerikai jelleg váltja fel, amely által merészebbé, őrültebbé és szabadabbá válik a film. Szórakoztató, a 2022-es év egyik legüdítőbb filmélménye, ami által jó szájízzel zárjuk az évet filmek frontján.