Országos helyismereti konferencia lesz a Tudásközpontban

Erdős Zoltán felidézte, hogy a pécsi várostörténeti kutatások egyik legfontosabb és legnívósabb fórumának hosszú időn át az Előadások Pécs történetéből című konferenciasorozat számított, amelyet 1993 óta évente szervezett a Pécs Története Alapítvány. 2016-ban a Csorba Győző Könyvtár karolta fel ismét a helyismereti kutatásokat, a földrajzi horizontot immár a történeti Baranya egészére kitágítva, a hasonló jellegű konferenciák sorában egyedülálló rendezvényt megvalósítva – fűzte hozzá. A programokra térve beszámolt róla, hogy a tanácskozás időbeli horizontja a késő római kortól napjaink történetéig terjed, a súlypontot a korábbi évekhez hasonlóan a modernkori fejlemények jelentik. 

Különösen hiánypótlóak a nagyharsányi és a pellérdi római villák régészetéről, a 19. századi püspökök mecénási tevékenységéről, vagy éppen a Kádár-korszakbeli pécsi lakásviszonyok sajátosságairól szóló előadások. Egy-egy prezentáció erejéig képet kaphatunk Baranya mára már elbontott újkori műemlékeiről, a második világháború hadtörténetének eddig ismeretlen helyi vonatkozásairól, és a Mecseki Láthatatlanok kutatásának legújabb eredményeiről – tájékoztatott Erdős Zoltán.

Ismertetése szerint a második napon a közgyűjteményi szekció fő témája a digitalizáció, a digitális tartalomszolgáltatás és örökségvédelem. A nagyon kurrens kérdéskört olyan jelentős cégek és szervezetek szakemberei mutatják be, mint az Arcanum, a Qulto, a Fortepan, és természetesen az Országos Széchényi Könyvtár – hívta fel a figyelmet az osztályvezető azt is jelezve, hogy a program tehát rendkívül színes, ám nagyon jól strukturált, és ennek köszönhetően szakemberek és laikusok számára egyaránt jól áttekinthető és követhető.

Beszámolt arról is, hogy a konferencia szakmai programjához kapcsolódva bőséges válogatást mutatnak be három, az 1960-as, 1970-es években készült rézmetszetgyűjtemény darabjaiból, Baranya megye története képekben címmel. A kor legkiválóbb helyi alkotóinak – mások között Bizse János, Erdős János, H. Barakonyi Klára, Kelle Sándor, Kolbe Mihály és Soltra Elemér – munkái a megye múltjának egy-egy mozzanatát ábrázolják, amelyek máig meghatározzák Baranya arculatát és identitását.