2023.12.11. 07:00
Boris Kálnoky újságíró beszélt új könyvéről az MCC-ben
Őseim földje – A Kálnoky család története címmel jelent meg Kálnoky Boris újságíró könyve, az MCC Press gondozásában. A kötetet maga a szerző mutatta be múlt hét végén a Mathias Corvinus Collegium (MCC) pécsi képzési központjában.
Forrás: MCC
Fotó: Nagy Laura
Mindig azt gondoltam, hogy Washingtonban, Párizsban, esetleg Londonban fogok élni, mégis Erdélybe és Magyarországra vezetett az utam – mondta el a közönségnek Boris Kálnoky, az MCC Médiaiskola vezetője, a Die Welt korábbi haditudósítója. Az Őseim földje című könyvének bemutatója élénk érdeklődés mellett zajlott.
Boris Kálnoky arról is mesélt, mindig is szerette volna megérteni a közép-európai történelem folyamatait, s mindezt a saját családjának évszázadokra visszavezethető történetén keresztül sikerült megvalósítania. A Kálnoky családfát egészen a tatárjárás idejéig vezette vissza. Elődei jelenléte végigkísérte az elmúlt századok erdélyi, illetve osztrák–magyar történelmét.
– Egy dolog számít csak az életben, hogy legyen egy feladat, mely értelmet ad létezésünknek
– válaszolta a szerző Deák Martin, az MCC egyetemi program hallgatójának arra irányuló kérdésére, hogy milyen indíttatásból kezdte el megírni családja történetét.
Az MCC Média Iskolájának vezetője kiemelte, számára egyértelműen ez a mű volt az életfeladat, ám eleinte ez nem volt egyértelmű.
– Mikor a kommunizmus idején először Erdélybe látogattam a testvéremmel, hogy felkeressük Kőröspatakot, a család régi székhelyét, a falu népe összegyűlt és anélkül, hogy egyetlen szavukat is értettem volna, megpecsételték sorsomat. Ők választottak ki erre a feladatra. Korábban egy amerikai, német, és francia identitással rendelkező ember voltam magyar névvel. Erre most itt ülök, és a magyar történelemről beszélek. Ez egy isteni csoda az életemben
– állapította meg.
Boris Kálnoky az előadás során mindenkit arra biztatott, hogy beszélgessen a rokonaival és idősebb felmenőivel, mert sohasem tudhatja, milyen érdekességekre derül fény. A szerző visszaemlékezett, a négyéves alkotási folyamat közben úgy érezte, különös, emelkedett lelkiállapotba került, ugyanis olyan mély hatással volt rá a sok felfedezés, melyek által még erősebben kezdett kötődni ősei történelmi hazájához, így új identitástudat alakult ki benne. Harminchárom éves korában kezdett magyarul tanulni, s mára a nyelvet már magas szinten, választékosan használja az angol, a német és a francia mellett.
– Minden emberben van nemesség. Én ezt keresem, bárkivel is beszélek. Nem a név számít. Valódi, nemes lélekre vall azoknak az egyszerű székely embereknek az élete, akikkel Kőröspatakon találkoztam. Ők döntöttek úgy, hogy visszatérek a magyar gyökereimhez, nem én – tette hozzá Kálnoky.
Az író felhívta a figyelmet az identitás fontosságára. Szerinte nagyon fontos a kapaszkodó, mert ha nem tudjuk kik vagyunk, akkor abnormális viselkedési mintázatokra lehetünk képesek, s ez akár egy egész társadalom esetében is jelentkezhet. Viszont, ha figyelünk a múltunkra, a felmenőink sztorijaira, ezekből tanulhatunk is, hogy egy adott szituációban, még ha nehéz is, a lehető legjobb döntéseket hozzuk meg.
