A Művészeti Kar terei megteltek a hallgatók alkotásaival (képek)

Azt hihetnénk, hogy amikor vizsgaidőszak van, akkor az egyetem épületei kiürülnek, de ez nem igaz. Így is sok hallgatóba lehet futni, főleg az MK-án, ahol még sokan finomítgatnak alkotásaikon, vagy éppen helyezik ki őket, hogy aztán bemutassák őket.

A PTE egykori hallgatójaként emlékszem, hogy mennyire izgatottan vártam mindig a Művészeti Kar hallgatóinak vizsgaidőszakát. Hogy miért? Ki kellett pakolniuk a félévben született alkotásaikat, mindamellett, hogy ugyanúgy voltak nekik szóbeli és írásbeli vizsgájuk is. A prezentációik ugyan mindig látványosak, de ne higgyük, hogy egyszerű nekik ez az időszak.

Az MK falai színekben pompáztak, amikor január 19-én megérkeztünk, hiszen a festő szakosok alkotásait már meg lehetett csodálni. Egy ötöd éves hallgató, Ollé Dániel elmesélte, hogy ugye a főtárgyuk a Festészet Tanszéken a festészet. Ezen órájuk az egész félévben mindennap reggel 8-tól délig tart, de elég szabadon vannak fogva, így mindenki úgy dolgozik, ahogy tud.

Elmesélte, hogy mindenki a saját műtermében, illetve a folyósokon lévő falfelületekre pakol ki, miután konzultálnak a festőművészet tanárokkal. A kijelölt napon pedig általában délelőtt 9 órakor elkezdik a mesterek és a hallgatók körbe járni az épületet. Ha több idő van a kipakolásra, akkor minden festőművész maga mutatja be munkáit, hogyha nincs elég idő, akkor az oktatók pár mondatban összefoglalják az adott diák féléves teljesítményét.

Egy festő szakra járó hallgató, Mendlik Julianna épp akkor helyezte ki alkotásait, amikor ott jártunk, akiről kiderült, hogy aznap szigorlatozott, amire össze kellett állítania egy három oldalas szöveget, egy portfóliót, majd arról kellett mesélnie, hogy a három év alatt mit csinált, milyen folyamatok zajlottak le alkotás közben. De azt is megtudtuk, hogy Julianna párhuzamosan végez egy másik szakot is az Egészségtudományi Karon, és azt is elárulta, hogy sok festő szakos heti negyvenórás munkát is vállal tanulmánya mellett.

Bukits Márta első éves hallgató elmondta, hogy így elsőre a vizsgaidőszak elég húzós. Mindenki pörög és dolgozik, de nagy örömmel mesélt arról, hogy a szakjukon nagy az összetartás, bármikor és bárkit tudnak kérdezni, nincsenek magukra utalva. És hiába izgul az ember a kipakolás miatt, de sokkal könnyebb úgy, hogy tudják, hogy egy ilyen közeg veszi őket körül.

Egy másik, szintén első éves hallgató, Kovács Enikő meglepőnek és érdekesnek találja a kipakolást, mert ő nem művészeti oktatásból jött, így ezzel a szakkal teljesen új vizekre evezett. Az első félévben három szettet kellett megalkotniuk: egy upcycling és egy recycling ruhadarabot, valamint egy szoknyát is tervezniük kellett. Elmondta, hogy munkáikról egész félévben konzultálnak a tanáraikkal, akik mindig készségesek, és segítenek abban, hogy meg tudják valósítani terveiket.