Demográfiai kihívásokról is beszélt Sullivan Ferenc kutató az MCC-ben

Február 7-én Sullivan Ferenc, az Ifjúságkutató Intézet kutatója tartott előadást „Népszámlálás után – Merre tovább vajdasági magyar fiatalok” címmel a Mathias Corvinus Collegium pécsi központjában. A prezentációt kerekasztal-beszélgetés követte a téma szakértőivel.

Mohay Réka

Forrás: MCC

Fotó: Laura Nagy

Sullivan Ferenc átfogóan nyilatkozott arra a kérdésre válaszolva, mit lát a vajdasági magyar fiatalok fő kihívásának.

– Tavaly tették közzé a 2022-es szerbiai népszámlálási adatokat: ugyan a magyarság továbbra is Szerbia legnagyobb nemzeti kisebbsége 2,7%-os aránnyal, a lélekszáma jelentősen, mintegy 27%-kal csökkent, körülbelül 184 ezren vallották magukat magyarnak. A 15–29 évesek mintegy 22 ezer főt tesznek ki. Az egyik legnagyobb kihívás a demográfiai helyzet, hiszen a vajdasági magyarság korfája elöregedő. Jó hír, hogy a vajdasági magyar fiatalok család- és házasságpártiak, 2,3 tized gyermekkel terveznek átlagosan, ami magasabb a népesség szinten tartásához szükséges 2,1-es értéknél. A politika feladata, hogy ebben segítse őket – mondta el Sullivan Ferenc.

– Elengedhetetlenek a jól fizető és helyben elérhető munkahelyek. Ebben a magyar kormány és az általa támogatott Prosperitati Alapítvány is segítségre lehet. A családalapítás és a saját ingatlan megléte között szoros a korreláció, az alapítvány e téren is folytatott sikeres házvásárlási pályázatot

– tette hozzá a kutató.

– Meghatározó a politikai tényező, hiszen a vajdasági magyarságnak kulturális, oktatási, tömegtájékoztatási téren a szerb alkotmány értelmében autonómia biztosított. Lényeges, hogy mind az újvidéki, vajdasági törvényhozásban, mind a szerbiai parlamentben a magyarság képviselete megőrződjön, lehetőleg erősödjön. Nagy eredmény a tavaly decemberi szerbiai választások eredménye, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nemcsak stabilizálta a jelenlétét, hanem a frakcióhoz szükséges ötfős létszámot hatra növelte a belgrádi parlamentben. Ez a vajdasági fiatalok szempontjából is fontos, hiszen az országos döntések rájuk is hatással vannak – hangsúlyozta a szakértő.

Sullivan Ferenc a fiatalok anyaországi kötődésével kapcsolatban is nyilatkozott.

– Magyarságtudatuk rendkívül erős. Kutatásunkban 98% nyilatkozott úgy, hogy elsődlegesen magyar identitású. Viszont a helyi, vajdasági magyar, illetve a települési identitás is erős. A magyarság többsége a határhoz közelebb eső területeken él, és emiatt sokan tanulnak Szegeden, Pécsen, illetve Budapesten is. A délszláv háborúkkal kezdődően, jelenleg inkább a gazdasági helyzet és a magasabb kereseti lehetőségek miatt rendkívül sokan vállalnak munkát Magyarországon, illetve Nyugat-Európában, vagy érkeznek Magyarországra tanulmányi céllal, és aztán később a párválasztásra, munkába állásra is már itt kerül sor. Ez a vajdasági magyarság létszámán megérződik. Ezért mind a magyar nemzetpolitika, mind a vajdasági magyar politika érdeke, hogy a vajdasági magyarság jövője a szülőföldön biztosított legyen, hogy a közösség ne morzsolódjon fel. Ehhez a jelenlegi példátlanul erős magyar–szerb politikai kapcsolatok jó alapul szolgálnak – összegzett a kutató.