Egry József, a Balaton festője Pécsen ünnepelt művész volt (videó)

Egry József, bár szerteágazó témákat örökített meg, legismertebbé mégis a Balaton-ábrázolásairól vált. Minden bizonnyal azért, mert ennek képzőművészeti megragadását senki más nem volt képes olyan egyedi, szuggesztív módon megvalósítani, mint Egry József. A Balaton mellett magányosan élő festőművész bejárta Itáliát, főleg Szicíliát, megcsodálta a Csontváry által is felfedezett Taorminát, de legtisztább, legigazabb ihletadó forrásának mindig szeretett tavát tekintette. „A Balaton párás fényében minden elveszti tárgyi valóját” – fogalmazta meg.

Képei, ahogy Gesztesy András, Pécs egykori teológiai tanára is megállapította, a látomásosság benyomását keltik. Alkotásai mögött, amelyeken az ég és a tó vize éteri sugárzásban olvad eggyé, mély, transzcendentális tapasztalat sejthető. Egry József balatoni alkotásai képi formában fogalmazzák meg azt a megmagyarázhatatlanul különleges érzést, amely a magyar tenger szerelmeseinek szívében lappang, amely által a dunántúli tó többé válik mint egyszerű természeti képződmény vagy üdülőhely, s valami egészen magasztos, földöntúli, szakrális szférába emeli azt. 

A veszprémi kiállításon hangfelvételek hallatszottak, melyek Egry József írásaiból merítenek. Egyik mondat a művész gondolatait az alábbi módon tolmácsolta: „A Balaton a természet örömkönnye” – fogalmazott az alkotó, akitől a bibliai témák sem álltak távol, Káin és Ábel alakján túl az utazók védőszentjét is ábrázolta Szent Kristóf a Balatonnál című képén.

Egry József és Pécs

Egry József képei közül a pécsi múzeum gyűjteményéből is bemutattak tizennégy alkotást a veszprémi jubileumi tárlaton. Jelenleg a pécsi Modern Magyar Képtárban két festménye látható, a Balatoni halász és a Badacsonyi hegyoldal. 2016-ban a pécsi Múzeum Galériában lehetett látni átfogó tárlatot Egry József alkotásaiból. 

A művész Pécsen már életében ünnepelt alkotónak számított. 1948 áprilisában, 65. születésnapja alkalmából a városban felolvasó estet, illetve tárlatot rendeztek tiszteletére. 

Ezzel kapcsolatban Nikelszky Géza festő-iparművész, a pécsi Zsolnay porcelángyár tervezője nyilatkozott az Új Dunántúlnak 1948-ban:

– A badacsonyi mester műveiből, Budapestet megelőzve, Martyn Ferenc, kezdeményezéséből született meg az emlékezetes gyűjteményes kiállítás. Pécs volt az első, amely vállalta a 65 éves Egry József ünneplését.

A kiállítás megnyitója előtt két nappal pedig felolvasó ülést rendezett a képzőművészek szervezete, ahol Martyn Ferenc bevezetőjét követően Kállai Ernő, Vilt Tibor és Martinszky János olvasták fel Egry József stílustörténeti és művészeti szerepét méltató tanulmányaikat.