Püspöki szentmisék kísérik a nagyhetet az egyházmegyében

A virágvasárnappal kezdődő nagyhét az egyházi év leggazdagabb időszaka. Az Egyház kifejezi hitét, miszerint a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be elhozva mindannyiunk számára a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja.

Felföldi László pécsi megyéspüspök nagyhét időszakában a Pécsi Egyházmegye különböző településein mutat be szentmisét, illetve vezet szertartást. Március 28-án, nagycsütörtökön 10 órakor olajszentelési szentmisét celebrál a pécsi székesegyházban, majd ugyanezen a napon 18 órakor az utolsó vacsora emlékére szentmisét mutat be Ozorán, a Szent István király-templomban. A Pécsi Egyházmegye tájékoztatója szerint a megyéspüspök március 29-én, nagypénteken 15 órakor keresztúti ájtatosságot, majd 16 órakor az Úr szenvedésének ünneplése szertartását vezeti Sásdon, a Kisboldogasszony-templomban. Nagyszombaton 16 órakor Szederkényben, a Szent Lőrinc-templomban, majd 20 órakor a pécsi székesegyházban a húsvéti vigília szertartását végzi, illetve ünnepi szentmisét celebrál a püspök. Március 31-én, húsvétvasárnap, Urunk feltámadása ünnepén 9.30 órakor Felföldi László ünnepi szentmisét mutat be Vajszlón, a Nagyboldogasszony-templomban.

A sötétzsolozsmára nagyhét szerdáján, március 27-én 20 órakor a pécsi székesegyházban kerül sor, ekkor felhangzanak Jeremiás próféta siralmai, amelyek abban segítenek, hogy meghallgatva és átelmélkedve közelebb vigyék a hívőket húsvét szent titkához.

- részletezte a Pécsi Egyházmegye. 

A szertartás szimbolikus jelentőségű: a kioltott gyertyák jelképezik Krisztus tanítványait, akik szenvedésekor elhagyták őt. A barkaág megtörése Krisztus szenvedéseinek megkezdésére utal. Az égve maradt gyertya Krisztus jelképe, aki meghalt a kereszten, sírba tétetett, de a halál nem uralkodott rajta, hiszen ragyogó fényben feltámadt.