Gyimesi János üzletében felszabadultan tör elő a zene

– Mióta működik a „hi-fi klub”?

– Németül tanultam a gimiben és leveleztem a Philips céggel, mert akkoriban nekem ez a márka volt az Isten. Rengeteg technikai leírást úgynevezett szerviz manuált kaptam tőlük, sőt, voltam kint az üzemben is. Ez volt az én első és meghatározó kapcsolatom a hi-fi technikával, a hatvanas évek végén, a bolt pedig 33 éve fogadja az érdeklődőket.

– Revox, Marantz, Yamaha, Akai, van itt minden, mi a technikusi szemnek ingere. Mi mégis a szakember kedvence?

– A Philipstől a Dualon át a Grundigig a nyugatnémet gyártmányokba szerelmesedtem bele először, aztán a japánok közül a Pioneer következett, de jó ideje a Nakamichire esküszöm. Most is egy ilyen készülék a bolt fénypontja, potom 360 ezerért egy sima kazettás magnó. Ezt kézműves szinten nagyon megcsinálták és otthon is ez a márka szól mindig.

– Mi most a legkeresettebb szett?

– Három éve nagyon megváltozott a világ, azóta többnyire az interneten zajlanak az adásvételek, és akkor jutnak el hozzám a berendezések, ha dadog a mechanika, ha nem úgy forog, kicsit füstöl, meg nyávog. Jómagam ugyan autodidakta módon ástam bele a hi-fik szerelésébe, de ma már nemigen tudnak ezen a területen újat mutatni, és mindenkinek szívesen segítek, adok tanácsokat. Van azonban egy gyakorlati alapszabály: a húsz-harminc éves készülékek javítási esélye 80 százalék, egy tavalyelőtt vásárolt midi toronyé viszont csak öt százalék, mert ma már mindent modulrendszerben csinálnak. A régi szetteket másrészt motiváltabban lehet szerelgetni, mert azoknak lelkük van és egymással össze nem téveszthető hangzásuk.

– Mit jelent az a név, hogy Elektro 55?

– Amikor indult az üzlet, volt tíz-húsz jó nevem, de a hatóság mindet visszautasította, magyartalannak bélyegezve. Az Elektro rögtön átment, az 55 ellenben nem valamiféle legendás típus jelzése. A postás is csak tíz év után jött rá, hogy ez az utcában a házszámunk.

– Ez most szerviz vagy bizományi üzlet?

– Jó részt karbantartásra hozzák ide a készülékeket. Sokan beszélgetni érkeznek és mindig van mit egymástól tanulnunk, továbbá van egy erős mag, akik a progresszív rockon nőttek fel, hát az egy megunhatatlan beszédtéma. Olykor leveleket, telefonokat is kapok a világ másik végéből és sok minden előkerül akkor a hi-fi ürügyén. Legutóbb meg betért egy úr, és így szólt: csak benéztem, mert húsz éve itt jártam az édesapámmal, és jól esik ezt a szagot újra beszippantani. No mondom, az nem akármi, ha még most is ugyanaz az illat van, és már spray-ztem is mindenfelé.

– Itt akkor néha megáll az idő!

– Vagy visszafelé forog, elég csak a bakelit lemezek feltámadására gondolni. Mert tudnak valamit a régi készülékek, ezeket bekapcsolva egész nap elhallgatja az ember, nem zavarják a magas meg a mély hangok a fülét. Az új masinákat viszont fél óra után ki kell kapcsolni, mert túl élesen szólnak.

Mindenki boltos a Gyimesi családban

Gyimesi János 1948-ban született Mohácson. Pécsett a Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett. Egy évig betegápoló volt a megyei kórházban, majd dekoratőr iskolában tanult Budapesten, és ezt a munkát végezte két cégnél 15-15 éven át. Szerelő hobbijára építve a nyolcvanas évek közepén családi vállalkozásban született meg az Elektro 55, ahol fénykorában négy eladó is nehezen állta a rohamot. Felesége, Edina, a pedagógusi pályát hagyta föl a boltért. Lányuk, Gyopárka a szomszédos játéküzletet viszi, fiuk, János ugyancsak üzletet visz. Négy unoka van a családban.