A Szénától a Duna-partig

[caption id="" align="alignleft" width="311"] Néhány hétig még a HÉV-pótló buszok zajától hangos az utca, egyébként a száguldozó autók verik fel a környék csendjét
[/caption]Nehezen követhető a Batthyány utca nyomvonala a Budán kevésbé járatosak számára. A politikai botrányairól és szokatlan formájáról elhíresült Hattyúházig még könnyedén eljut a többség. Rögtön az épület után azonban sokan elveszítik a fonalat. A Makovecz-stílusra emlékeztető irodaházat jobbról megkerülve kezdődik az utca. Majd a Korcsma a hattyúhoz nevet büszkén viselő vendéglátóegységnél a Hattyú utcával összefutva, srégen folytatódik egészen a Batthyány térig. Aki még nem járt erre, a BKV-nak köszönhetően most tüzetesen megnézheti a környéket. A kettes metró felújításának idejére ugyanis erre az utcára terelték a Moszkva és a Batthyány tér között közlekedő metrópótló buszt. Látnivaló pedig bőven akad az utcában, igaz, nem mindegyik észrevehető a buszablakokon keresztül.

[caption id="" align="alignleft" width="179"] Sokan kifogásolták a Hattyúház építését, ennek ellenére a környék dísze
[/caption]A Széna térről indulva a Nemzeti Hírközlési Hatóság, egy állatorvosi rendelő és patika kevésbé figyelemfelkeltő épülete mellett haladhatunk el a járdán szinte egymásba bújva parkoló autók között szlalomozva. Gyönyörködhetünk az állványtól és falfirkáktól felváltva elcsúfított épületekben. Elképzelhetjük, milyen lehetett fénykorában a Hattyúház szomszédságában gazosodó egykori játszótér. A két autó számára szűk útszakaszt elhagyva, klausztrofóbiánkból fellélegezve lépünk be a Hattyúból kinövő, egyúttal duplájára szélesedő utcába. A látvány és a hangok is mások. Csaknem öt percbe telik átkelni az egyikről a másik oldalra, a Margit körútra, az ezen a kerülőúton igyekvő autótömeg miatt.

– Öt évvel ezelőtt költöztünk ide, mert nagyon szép, hangulatos volt az utca. És csendes. De amióta ezen áramlik keresztül a Margit hídra tartók többsége, elviselhetetlen a zaj és a por. Én a harmadikon lakom, de még ott sem lehet szellőztetni – néz fel indulatosan a szinte koromszínű négyemeletes épületre Földi Andrásné. – Így vagy a melegtől szenvedünk vagy a szmogtól és a portól. Mert itt nem jár ám olyan gyakran locsolókocsi, mint a belvárosban! A középkorú nő ontja magából a panaszt. Sok a kocsi és ész nélkül száguldoznak. Gyakran ébrednek emiatt koccanás zajára. Rossz a közbiztonság, részeg fiatalok randalíroznak az autók tetején esténként, adja tovább a házban keringő információt. – Sebességkorlátozást kellene ebben az utcában bevezetni vagy esetleg fekvőrendőrt letenni – mondja Földiné.

Karancsi Beatrix nem ennyire borúlátó. Ő szereti az utcát, mert több kisebb-nagyobb park is van a közelben, és a szokásos szocreál stílusú épületek között találni egy-két szemrevaló műemléket is. – A Batthyány és a Gyorskocsi utca kereszteződése előtt van egy kis park virágokkal és padokkal. Ott szoktam időnként üldögélni a barátnőimmel, mielőtt elindulunk szórakozni – meséli a húsz év körüli lány. – Azonban itt van a Mária tér is, igaz, ott főként csak akkor állok meg, ha a buszra várok. A házak közül pedig ez a kedvencem – mutat a vörös színű, 1815 körül épült műemlékre a történésznek készülő fiatal. A ház homlokzatán lévő, méltóságteljes gipszarcok nyerhették el valószínűleg a tetszését. Az utcából a hegyre felvezető lépcsősorok, a hatvanas éveket idéző Sassoon fodrászat, a Bécsi Kapu Kávézó, Nagymama palacsintázója, Toldi étkezdéje és Batthyány rétese miatt is érdemes errefelé elsétálni.

Első kormányfőnkről kapta a nevét

A vízivárosi Batthyány utcát több, akkor még rendezetlen közterületből alakította ki a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1879-ben. Alsó szakaszát korábban Három Szerecsen, míg a felsőt Hattyú és Alsó Rác utcának hívták. A fehér madárról elnevezett szakasz volt a legrégebbi, hiszen már 1790-ben is ez a névtábla állt a falakon. Jelenkori névadója az első felelős magyar kormány miniszterelnöke, az 1849-ben kivégzett Batthyány Lajos.