Melyik család jár jól?

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a családtámogatási rendszer módosítását. Ennek lényege: a kormány összevonta a korábbi támogatási formákat, így a családi pótlékot és a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, továbbá jelentősen megnyirbálta a családi adókedvezmények rendszerét. Ellentételezésként jelentősen nőtt az alanyi jogon járó családi pótlék összege: egy gyermek után 11 ezer, kétgyermekes család esetében 12, többgyerekes család esetében pedig gyerekenként 14 ezer forint lesz a havonta kiutalt összeg. Hasonló mértékben nő a tartósan beteg és súlyosan beteg gyermekek után járó összeg is - 21, illetve 23 ezer forintra. Az egyedülálló szülők a fenti összegeknél ezer-ezer forinttal kapnak többet.[caption id="" align="alignright" width="163"] Ágh Veronika: „Ez az új rendelkezés csak megnehezíti a családok életét.”
[/caption]

A tervezet vitájában Harrach Péter, az Orbán-kabinet volt szociális minisztere kijelentette: a kabinet olyan rendszert változtat meg, mely eddig jól működött. A korábbi tárcavezető szerint a kormánytöbbség az eddigi differenciált támogatás helyett januártól egy leegyszerűsített, pusztán segélyezési elven működő szisztémát léptet életbe. Korózs Lajos, a szociális tárca politikai államtitkára ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, a kormány "eltántoríthatatlan szándéka", hogy a rászorultaknak többet juttasson. Hangsúlyozta, az új rendszer a korábbinál lényegesen egyszerűbb, átláthatóbb lesz. Tény: a számítások szerint jobban járnak azok, akik a gyermekvédelmi támogatást eddig nem tudták igénybe venni, ellenben nem volt akkora jövedelmük, hogy az adókedvezménnyel teljes egészében élni tudjanak. Ennek ellenére a többgyermekesek jellemzően veszíthetnek: a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) számításai alapján a januártól működő rendszerben például már rosszul járnak azok a családok, ahol két minimálbéres szülő négy vagy több gyermeket nevel: az idén négy gyermek után családi pótlékkal és rendszeres gyermekvédelmi támogatással együtt 688 ezer, míg 2006-ban az emelt családi pótlékkal már csak 672 ezer forintot kapnak majd. Ugyancsak kevesebb állami támogatáshoz jutnak azok, akik a gyermekvédelmi támogatást nem, az adókedvezményt azonban teljes egészében igénybe tudták venni: ők három gyermek esetén 2005-ben 664 ezer, 2006-ban 648 ezer forintot kapnak.

A NOE májusban, a tervezet bejelentése után tárgyalt a miniszterelnökkel: Gyurcsány Ferenc akkor többek közt azt ígérte, a három vagy több gyermekkel rendelkezők esetében nem szűnik meg a családi adókedvezmény. Ez - mondja Katona Sándor, a NOE elnöke - csak részben teljesült: az említett családok ezután gyermekenként az eddigi tízezer forint helyett mindössze négyezer forintot írhatnak le havonta adójukból. Az elnök ennek ellenére pozitívumnak tartja, hogy a kedvezmény nem szűnt meg teljesen. Ugyancsak nem valósult meg az az ígéret sem, hogy a sokgyermekesek esetében eltartott gyermekenként növekedjen az az összeghatár, ameddig az adókedvezményeket igénybe lehet venni. Katona Sándor arra hívta fel a figyelmet: a családtámogatás összefüggő rendszer, módosítása esetén az az elsődleges vizsgálati szempont, hogy hatására több gyermek születik-e. A szociológusok szerint ugyanakkor a családtámogatási rendszerek elsődleges pozitívuma a hosszú távú kiszámíthatóság kell legyen, mivel a megszületett gyermekeket fel is kell nevelni. A gyermekvállalás ugyanis nem spekulatív befektetés, ahol hátrányos fordulat esetén "a gyermeklétszámot le lehet építeni", hanem - mondja Katona Sándor - a jövőt szolgáló társadalmi beruházás, melynek terheit a családok viselik, ám haszna nagy részét az állam fogja elvonni. Az elnök szerint éppen ezért az az elsődleges kérdés, mit kíván a kormány támogatni.

Mit számol a Pénzügyminisztérium?

A Pénzügyminisztérium honlapján jövedelemkalkulátort helyeztek el a szerkesztők: szándékuk szerint ezt használva megtudható, "a kormány jövedelemadózás és családtámogatás terén bejelentett lépései milyen hatással lesznek a 2006-os családi kasszára." Az internetezők megnyugodhatnak: a kalkulátorba lehetetlen olyan adatot írni, melyből az derülne ki, családtámogatás szempontjából jövőre bármely család is rosszabbul járna. Más szervezetek - így például a NOE - számításai szerint ugyanakkor több olyan családtípus is akad, mely nem nyer, hanem veszít az új konstrukciókon. Mi akkor a megoldás? A PM által festett kép azért sikeredett túl rózsaszínre, mert nem veszi figyelembe az idei családtámogatási bevételek között a rászorulóknak járó, havi mintegy 5400 forintos rendszeres gyermekvédelmi támogatást, hanem 2005-ben és 2006-ban is csak a családi pótlékkal számol - ez utóbbi pedig valóban jóval több lesz jövőre.

Nem várnak csodát

Ágh Veronika: "Nekem két gyermekem van, természetesen a bőrünkön érezzük a döntést. Szerintem ez az új rendelkezés csak megnehezíti a családok életét. Nem igazságos ez az elosztás. Egyébként sem elég az a támogatás amit az állam ad. A családok egyáltalán nem járnak jobban. Ez olyan: egyik kezemmel adok, a másikkal visszaveszek típusú megoldás. Jobb és könnyebb biztosan nem lesz. A legnagyobb problémák vidéken lesznek szerintem."

[caption id="" align="alignleft" width="170"] Puzsár István: „ Sokkal több támogatást kellene adni ahhoz, hogy az emberek merjenek családot alapítani.”
[/caption]Puzsár István: "Ez csak csepp a tengerben. Sokkal több támogatást kellene adni ahhoz, hogy az emberek merjenek családot alapítani. De úgy vettem észre, hogy inkább büntetik azokat akik a középosztályhoz tartoznak, tisztességesen dolgoznak, és nevelik a gyermekeiket. Már megint azok járnak majd jól akiknek nincs munkájuk. Meg persze a kisebbség is előnyhöz jut ismét. A középosztályt pedig megint újabb terhek sújtják. Meddig lehet ezt még fokozni?"

Újdonságok az adózóknak

A regisztrációs adóról szóló paragrafusok az utolsó pillanatban változtak, mivel a hét végén átszabta a kormány az adótörvényeket. Míg az eredeti tervek szerint a használtautóknak kedveztek a módosított szabályok, most az újaknak. Az eredeti tervezet szerint az euro 3-as, illetve 2-es motorral szerelt járművek adója 30, illetve 60 százalékkal volt magasabb, mint a legkorszerűbb euro 4-es autóké. A legújabb verzióban a különbség 50, illetve 100 százalékra nő. A luxusadó is új eleme az adótörvénynek. Mértéke 0,5 százalék lesz és a százmillió forintnál nagyobb értékű ingatlanok után kell majd megfizetni.

A normál áfakulcs 25-ről 20 százalékra apad, mely remélhetőleg az érintett termékek árának csökkenéséhez vezet. Az EKHO (egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás) választásának feltétele az, hogy az adózó bevétele ne haladja meg az évi 25 millió forintot. Továbbá az, hogy az adózó vagy a munkáltató legalább a minimálbér után fizesse meg a közterheket. Az ekhós bevétel után a munkáltatónak 20, a magánszemélyeknek 15 százalék közterhet kell fizetnie. A bevétel nyugdíjalap lesz, de nem jogosít fel táppénzre, gyedre és munkanélküli segélyre sem. EHÓT (egészségügyi hozzájárulást) kell fizetniük a magánszemélyeknek jövőre bizonyos tőkejövedelmek után. Ide tartozik az árfolyamnyereségből származó jövedelem (a tőzsdei árfolyamnyereség nem), az ingatlan bérbeadása egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén, az osztalék is. Ezt a terhet csak azoknak kell leróni, akik után 400 ezer forintnál kevesebb egészségbiztosítási járulék érkezik a tb-kasszába.

Az iparűzési adó egészét le lehet vonni a társasági adó alapjából. A társasági adóalap után 5 millió forintig csak 10 százalék társasági adót kell fizetni. Az evásoknál kötelező lesz a negyedéves bevallás. A tárgyi eszközök százezer forintig számolhatók el egy összegben.