Hírek

2008.10.03. 08:54

Nem figyelnek az amerikaiak az alelnökökre

Az Egyesült Államokban az a mondás járja, hogy az alelnök egy szívdobbanásnyira van az ország legfontosabb irányító pozíciójától, az elnöki-főparancsnoki poszttól.

BAMA

A statisztikák szerint az amerikaiak a választások során nem sok figyelmet fordítanak az alelnökjelöltekre. A második számú posztot megpályázó politikusok személye azonban fontos, hiszen ideológiai vagy regionális értelemben lényegesen javíthatják az elnökjelölt esélyeit, ahogy ez történt John McCain esetében, amikor egy nőt, a mélyen konzervatív és evangéliumi keresztény Sarah Palin alaszkai kormányzót választotta partnerének.

Az alelnök a szenátus elnöke, azonos arányú szavazásnál az ő voksa dönt. Az elnök utáni második számú posztot betöltő politikus azonban akkor válik igazán fontossá, amikor valamely ok miatt be kell ugrania az elnöki posztra.

Így történt ez 1945-ben Harry Trumannel Franklin D. Roosevelt elnök váratlan halála után. Truman nem tudott az amerikai atombombáról, alelnökként nem avatták be ebbe a fegyverfejlesztési programba, de ő döntött később a bomba bevetéséről Japánban.

Trumanhez hasonlóan Lyndon Johnson is történelmet írt, miután John F. Kennedy 1963-as meggyilkolása után elnök lett. Ő volt az egyik kezdeményezője az 1960-as évekbeli polgárjogi forradalomnak és a vietnami háborúnak is.

Az amerikai alkotmány szerint az alelnök látja el az elnöki feladatokat, ha az elnök elhalálozik vagy képtelenné válik posztjának betöltésére.

Az utóbbi 19 adminisztráció felében következett el olyan pillanat, amikor az alelnök az elnöki jogkörök gyakorlásának átvételére kényszerült; négy esetben az elnök halála volt az ok. A múlt században a következő váltások történtek.

Dick Cheney 2002-ben kétórás időtartamra látta el az elnöki feladatkört, amikor George Bush elnök vastagbéltükrözés miatt erre képtelenné vált.

George W. H. Bush 1985-ben nyolc óráig volt elnök, amikor Ronald Reagant bélrákkal műtötték. Reagant egyébként bírálták, amiért 1981-ben, amikor merényletet követtek el ellene, és súlyosan megsérült, kórházba szállították, végig hivatalban maradt, nem adta át jogköreit alelnökének.
Gerald Ford nyolc hónapi alelnökség után 1974-ben lett az 38. amerikai elnök, amikor elődje, Richard Nixon a Watergate-botrány miatt lemondott.

Lyndon Johnson azután lett elnök, hogy John F. Kennedyt 1963. november 22-én Dallasban meggyilkolták.

Dwight D. Eisenhower elnököt 1955-ben szívroham érte, 1956-ban életmentő bélműtétje volt, és 1957-ben enyhébb agyvérzést kapott. Alelnöke, Richard Nixon mindhárom esetben átvette az elnöki teendőket, 19 kabinet- és 26 nemzetbiztonsági tanácsi ülést vezetett le Eisenhower felépülése közben.

Franklin Roosevelt 1945. április 12-én halt meg agyvérzésben, Harry Truman lépett a helyére.
Warren G. Harding 1923-ban szívrohamban halt meg San Franciscóban, utóda Calvin Coolidge alelnök lett, aki éjjel fél háromkor, egy vermonti látogatás közben tudta meg, hogy elnök lesz.
Woodrow Wilson 1919-ben két agyvérzést kapott, amelyek lényegében alkalmatlanná tették elnöki teendőinek ellátására. Ma már elképzelhetetlen módon, felesége, Edith Bolling Galt és tanácsadói tartották a frontot mandátuma végéig, 1921-ig. Alelnökének, Thomas Marshallnak jobbára ceremoniális szerep jutott.

Theodore Roosevelt alelnök éppen New York államban vadászott 1901-ben, amikor megtudta, hogy William McKinley elnök, akit Buffalóban nyolc nappal korábban meglőttek, a halálán van. 42 évesen ő lett az Egyesült Államok legfiatalabb elnöke.

Az Egyesült Államok leendő alelnöke – Biden szenátor vagy Palin kormányzó – ugyanolyan erőteljes irányító szerepet játszhat majd az adminiszrációban, mint Dick Cheney, akit minden idők egyik legerősebb alelnökeként tartanak számon. Elemzők sem Biden, sem Palin esetében nem tartják valószínűnek, hogy csak protokolláris események főszereplője, szalagátvágó és temetéseket látogató szürke alelnök lesz.

Ezek is érdekelhetik