Örökre befóliáznák a mérgezett garéi földet

A görcsönyi Besenyei Géza által kidolgozott eljárás lényege, hogy a kitermelt, nyolc-tíz köbméterenként becsomagolt földből géppel kiszívnák a levegőt, ezzel érnék el, hogy a szennyező anyagok ne léphessenek reakcióba semmivel. A feltaláló elképzelése szerint ez a vákuumos állapot a garancia arra, hogy az anyag ne tudja magát átrágni a fólián, és örökös maradjon. A csomagokat egy sokszorosan szigetelt betonmedencében helyeznék el, amiből szintén kiszívnák a levegőt.

Az újfajta tárolási technika olcsó lenne, és véglegesnek tűnik. Megakadályozhatná, hogy a rákkeltő szennyeződés továbbra is akadály nélkül jusson a levegőbe, a talajba, vagy a vizekbe. 

Az eredetileg villamos-technikusként végzett férfi három éve kezdte kidolgozni a módszert, szakkönyveket olvasott, hogy kellően járatos legyen a témában. Elmondása szerint semmi más nem motiválta, minthogy megoldja ezt a több évtizede húzódó problémát. Ötletét minden ellenszolgáltatás nélkül felajánlotta a Környezetvédelmi Minisztériumnak, akik jelezték, látnak fantáziát az elképzelésben.

Csődöt jelentett a vegyi művek

A Budapesti Vegyiművek csaknem húsz éven át, 1987-ig állított elő tetraklórbenzol-származékot, amelyből melléktermékként 16 ezer tonna keletkezett.

A 70-es években a céh hidasi gyártelepén tárolták a mérgező anyagokat vashordókban. 1977-ben a földtani intézett kezdett el kutakodni olyan helyszín után, ahol el lehet helyezni a hulladékot, ennek eredményeként Garé-Szalánta-Bosta bizonyult alkalmas területnek. Így került Garé a képbe, ahova a telep elkészülte után, 1980-ban szállították át a veszélyes anyagokat.

Bár a hordókat évekkel ezelőtt elvitték és megsemmisítették, a méreggel áztatott talaj ma is veszélyt jelent, annak ártalmatlanítása a BVM feladata.

Mint arról beszámoltunk, a vegyi művek nemrégiben csődöt jelentett, ezért bizonytalanná vált a garéi és hidasi kármentesítés sorsa. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy Garé esetében a szennyezés mozgását figyelő kutakat sem üzemeltette a cég hónapok óta.

Hogy mennyi jut, illetve jut-e egyáltalán a BVM vagyonából a környezeti károk mentesítésére, az csak a felszámolási eljárás végén derül ki, ami évekig is elhúzódhat.

A 70-es években a céh hidasi gyártelepén tárolták a mérgező anyagokat vashordókban. 1977-ben a földtani intézett kezdett el kutakodni olyan helyszín után, ahol el lehet helyezni a hulladékot, ennek eredményeként Garé-Szalánta-Bosta bizonyult alkalmas területnek. Így került Garé a képbe, ahova a telep elkészülte után, 1980-ban szállították át a veszélyes anyagokat.

Bár a hordókat évekkel ezelőtt elvitték és megsemmisítették, a méreggel áztatott talaj ma is veszélyt jelent, annak ártalmatlanítása a BVM feladata.

Mint arról beszámoltunk, a vegyi művek nemrégiben csődöt jelentett, ezért bizonytalanná vált a garéi és hidasi kármentesítés sorsa. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy Garé esetében a szennyezés mozgását figyelő kutakat sem üzemeltette a cég hónapok óta.

Hogy mennyi jut, illetve jut-e egyáltalán a BVM vagyonából a környezeti károk mentesítésére, az csak a felszámolási eljárás végén derül ki, ami évekig is elhúzódhat. -->