A barokk zenét kedvelő „szomorúzenész”

– Abszolút hallása van, amivel csak igen kevesen dicsekedhetnek. Mit jelent ez?

– Azt mondják, ötévesen a homokozóból kiabáltam rá a zongorán gyakorló nővéremre, hogy „nem F, hanem fekete billentyű” ... A lényege pedig az, hogy referenciahang nélkül meg tudom különböztetni a hangmagasságokat.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] „Talán végre megtaláltam azt a munkát, amiben tartósan jól érzem magam” (fotó: Löffler P. Éter)
[/caption]

– Ezért lett zenész?

– Tanultam hegedülni és zongorázni, de a zeneművészetis érettségi után villamosmozdonyvezető lettem. Minden kisfiú mozdonyvezető akar lenni, s vágytam rá, már csak a családi hagyományok okán is. Katonaként harsonáztam – a másfél év alatt volt időm gyakorolni, lehettem volna főállású katonazenész is. Színházi karmesterként és színpadi művek szerzőjeként, hangszerelőjeként talán végre megtaláltam, amiben tartósan jól érzem magam.

– Klasszikus alapok után Zsűri, majd musicalek a színpadon. Mi a kedvenc zenéje?

– A barokk és a XX. század crossover műfajai. A néhai Zsűri zenekar úgy nyolc éve már csak akkor játszik, ha Somló Tamás kéri (neki bármikor), vagy jeles eseményeken. Mindemellett nem akármilyen csapat volt. Tíz aktív év alatt több mint hatszáz koncertet adtunk, s az alapító tagok közt olyan nevek találhatók, mint Gregorovics Tamás vagy Hoppál Péter.

– Hogy lett ebből színház?

– A robbanás előtt című Broadway-musical magyarországi ősbemutatóval. Aztán ottragadtam. Megvallom, sokkal vonzóbb volt, mint mondjuk Tiszaújvárosból egész éjszaka utazni egy amúgy remek koncert után.

– Könnyű volt kilépni a billentyűk mögül a karmesteri pódiumra?

– Én kóruskarnagyként diplomáztam, bár nem szerettem vezényelni. A színházi dirigálás egészen más. A zene itt alkalmazott műfaj. És ez vonz. Illeszteni a művészeti ágakat. Együtt érünk el hatást. Színházi karmesterré válni több mint dirigálni. Az meg vicces, hogy a könynyű műfajban a klasszikus alapok miatt „szomorúzenésznek” tartottak, a zeneművész kollégák viszont, akik rockzenészként ismertek meg, nemegyszer tették fel a kérdést: Bókai tud kottát olvasni?

– Ha újrakezdhetné, másként építené fel az életét?

– Nem hagynék ki semmit, legfeljebb másként kezelném a helyszíneket. Szeretek a bőrömben lenni, a személyiségemet pedig ilyenre formálta a bejárt út.

Zongorista, dirigál, hangszerel és zeneszerző

Bókai Zoltán Dombóváron született 1966-ban. Pécsett érettségizett a Művészeti Szakközépiskolában, ahol a zeneelmélet szakon a zongora volt
a hangszere, vezényelni tanult, miközben a Gyárvárosi templom kántora volt. A katonaságnál pozanon játszott, majd három éven át mozdonyvezetőként dolgozott. Ezt követően 1997-ben a PTE Művészeti Karán szerzett diplomát.

1994-ben megalapította társaival a Zsűri zenekart, s tíz év alatt több mint 600 koncertet játszottak, szerte az országban. Öt évig tevékenykedett hangmérnökként, majd a színháznál kapott hangszerelési, zeneszerzési feladatokat. 2007-től a Pécsi Nemzeti Színház karmestere. Két gyermeke van, Leila 14, Lukács 8 esztendős.

Mészáros B. Endre (Dunántúli Napló) „Talán végre megtaláltam azt a munkát, amiben tartósan jól érzem magam” (fotó: Löffler P. Éter) -->