A Zsolnay új tulajdonosa szerint a tradíció a jövő

– Hangsúlyozták: az M-B olyan projektcég, mely amellett, hogy az ön 100 százalékos tulajdonában van, az ön magánjellegű befektetése is. Azaz nem kapcsolódik országosan ismert ingatlanfejlesztő cégéhez, az SCD Csoporthoz. Mi motiválta?
– A Zsolnayról mint befektetési lehetőségről tavaly hallottam először, mikor országos médiaérdeklődés kísérte az értékesítés meghiúsulását. Felkeltette érdeklődésemet, utánaolvastam a gyár történetének, és beleszerettem.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Jászai Gellért (fotó: LÖffler Péter)
[/caption]

– Azaz nem tisztán üzleti érdekek vezérelték?
– A Zsolnay-gyár történetét, múltját és szomorú jelenét, mai állapotát ismerve csak olyan döntést lehet hozni, amelyben komoly hangsúlyt kapnak az érzelmi motivációk – épp ezért nem is akartam belekeverni az SCD-t.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Zajlik a munka a gyárban (fotó: DN)
[/caption]

– Nem pécsi, nem ismerte tüzetesen a Zsolnayt korábban. Milyen érzelmek vezérelték?
– Elsősorban a nagymúltú, régi magyar ipar újjáélesztése vonzott. Nemzeti kincs, egy hungarikum mehet kárba, ha nem kap segítséget. Hasonló motivációk dolgoztak bennem, amikor belevágtunk a balatoni projektjeinkbe, amikor 2005-ben megvásároltuk az első ingatlanokat, majd kidolgoztuk a Balaton Fejlesztési Programot. Az is kellett persze – ahogy ott is –, hogy hiszek benne, hogy talpra lehet állítani a Zsolnayt.

– Mi az, amin ehhez változtatni kell?
– A marketing, a humán erőforrás és a géppark. Fontos infrastrukturális fejlesztések maradtak el, amelyeket pótolnunk kell, erre elegendő lehet az a forrás, amelyet beleviszünk a gyárba. Nem csak a 230 milliós vételárról, az 500 milliós tőkeemelésről van szó. Garanciát vállaltam a meglévő 400 milliós hitelállomány viszszafizetésére, és a szigorú feltételeket szabó ÁPV Rt.-s szerződés feltételeinek teljesítésére. A marketing terén súlyos hiátusok vannak, ahogy több elismert tervezőt, iparművészt is alkalmazni szeretnénk.

– Elhangzott: újra szeretnének épületkerámiát gyártani.
– Meg kell őrizni az értékeket, azt, amitől a Zsolnayból fogalom lett. Ezek közé tartozik az épületkerámia, melyben óriási lehetőségeket látok. Az elején sokat segíthet, hogy budapesti ingatlanfejlesztéseinkhez is Zsolnay épületkerámiát rendelünk. Pasaréten egy Zsolnay-kávézót is nyitnánk, ez összességében százmilliós nagyságrendű megrendelést hozhat a gyárnak. Egy-két éven belül e lépések nyereségessé tehetik a gyárat, a tisztán piaci megrendeléseket nézve ez 3–5 év lehet.

– Korábban beszéltek egy, az IKEA-nak épülő üzemrészről is, amelyhez uniós forrást is elnyert a Zsolnay.
– Ez nem lehet a Zsolnay jövője, szakmailag nem is védhető az elgondolás. A Zsolnaynak nem a tömegtermelésben a helye, ellenkezőleg: magas minőségű, hagyományosan készült, kézzel festett porcelánnal, eozinnal, pirogránittal, épületkerámiával lehet esélyünk. És jó ötletekkel, például azzal, hogy akár egyedi magánrendeléseket is teljesítünk egy szűk, komoly fizetőerővel bíró rétegnek.

Hamar vezetői székben találta magát a menedzser

Jászai Gellért az Államigazgatási Főiskola vezetésszervezési karán végzett, 1995-ben. Ezt követően az InterEstate ingatlanfejlesztő cég értékesítési vezetője, 1997 és 2000 között a Gordon & Webster Ingatlan Tanácsadó Rt. elnök-vezérigazgatója. Az SCD Group 2000. évi megalakulását követő három évben vezeti a céget, azóta az igazgatóság elnöke. A 2000-ben 3 millió forinttal alapított SCD törzstőkéjét öt éven belül félmilliárdra emelhették. A ma is még csak 36 éves Jászai Gellértet a „Balaton-part reménységének” nevezték befektetései és fejlesztési elképzelései miatt. A leggazdagabb magyarokat összegző kiadványban 2006-ban olvashattunk róla először, 7 milliárdos vagyonnal. Idén 7,6 milliárdra taksálták vagyonát, ami a 70. helyhez volt elég. Nős, két gyermek édesapja.