Az egyik legnagyobb egészségügyi szolgáltató lesz a PTE

A megyei kórház egyetemi beolvadásának következményeit taglaló szakmai program a következő, szeptember 17-i megyei közgyűlés elé kerül. Ebből derül majd ki, hogy ki és hova fog költözni, és az is, hogy milyen szempontok és létszámbeli következmények mentén valósulhat meg a nyárelőn zöld utat kapott integráció.

Erről tájékoztatta lapunkat dr. Kollár Lajos, a PTE Klinikai Központjának és dr. Ruzsa Csaba, a Baranya Megyei Kórháznak a főigazgatója. Leszögezték: olyan koncepciót dolgozott ki az integrációval megbízott grémium, ami nem rontja, hanem javítja a betegek ellátását. S bár az egyesítést a finanszírozás elégtelensége és a növekvő intézményi adósságok kényszerítették ki – a klinikák hárommilliárd, a kórház kétmilliárd adósságot halmozott fel napjainkra –, nem az volt az elsődleges vezérlő szempont, hogy minél többeket elbocsássanak a dolgozók közül, hanem hogy a régiót is ellátó, jól működő egészségügye legyen Pécsnek.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Olyan koncepciót dolgoztak ki, amely nemhogy rontja, sokkal inkább javítja a betegellátás helyzetét, s nem jár nagyobb létszámleépítéssel sem
[/caption]

De mint ahogyan azt kihangsúlyozták, a meglévő párhuzamosságokat meg kell szüntetniük. Így nem lesz szükség mondjuk két központi laboratóriumra, külön étkeztetési, mosodai, szállító, karbantartó és egyéb egységekre. Ugyanakkor mivel mind az egyetemi klinikákon, mind a megyei kórházban eleddig meglehetősen sok embert elbocsátottak az egészségügyi reform idején, sőt egyes osztályok és ellátások létszámhiánnyal küszködnek, inkább a létszámok átcsoportosításával, feladatváltozással, munkakörbeli titulusok elvesztésével-nyerésével kell számolniuk a dolgozóknak.

A megszűnő megyei kórház főbb jellemzői

A Baranya Megyei Kórház ágyszáma: 322 működő és 90 szünetelő

Dolgozóinak száma: 692 fő (115 orvos)

Szakrendelőinek száma: 75

Kollár Lajos kimondta: bár a béreken lehet legjobban spórolni, koncepciójuk szerint elsősorban a nyugdíjaskorúaktól fognak majd az elkövetkező három évben fokozatosan elköszönni, és nem vesznek fel helyettük mást. Ruzsa Csaba ehhez hozzátette: akadnak persze olyan ellátási területek is, ahol szakmai okok miatt még a nyugdíjasokat is marasztalniuk kell!

Megtudtuk: megkezdődött az érintett klinikai igazgatók és kórházi osztályvezetők párbeszéde is. A kérdések: ki és milyen beosztást fog kapni, ki megy nyugdíjba, ki marad orvosként az osztályon, kinek kell más állás után nézni. A tárgyalás mozgásterei szűkösek, hiszen az integrációval nem lesz kevesebb a fekvőbeteg-ágyak száma, s nem lesz kevesebb a beteg sem. Így a maximális ellátási biztonság fenntartása az egyetlen vezérlő szempont.

Januártól költözik a 400 ágyas klinika

A megyei kórház 322 működő és 90 éppen szünetelő ágyát átvevő egyetem klinikai rendszere az elkövetkező években teljesen átalakul. De hogyan hasznosíthatók a megyei kórház jelenlegi épületei? Nos, dr. Kollár Lajos lapunknak elmondta, az integrációt éppen az sürgeti, hogy januárban kezdődik a 400 ágyas klinika teljes felújítása, így onnan ki kell költöznie többek között a sebészetnek, szemészetnek, orthopédiának, a műtőknek, radiológiának stb.

Ráadásul több olyan ellátás akad – ilyen a tüdőgyógyászat, infektológia és részben az érsebészet –, amely eddig is csak a megyei kórház kebelében működött és hiányzott a klinikai profilból. Így az elképzeléseikbe a Rákóczi úti központ épületei kitűnően beillenek, hiszen vele, a 400 ágyas klinika körüli intézményekkel, valamint a kertvárosi Akác utcai teleppel alakulhat ki a Klinikai Központ három nagy pólusa. A főigazgató úgy véli, hogy a szeptember 17-i megyei közgyűlés után fognak igazán felgyorsulni az események.

Dolgozóinak száma: 692 fő (115 orvos)

Szakrendelőinek száma: 75 Olyan koncepciót dolgoztak ki, amely nemhogy rontja, sokkal inkább javítja a betegellátás helyzetét, s nem jár nagyobb létszámleépítéssel sem -->