Belsőleg is megújulásra várnak a panelek

Csak a szerencsének köszönhető, hogy nem égett porrá egy panellakás elavult villamos hálózata miatt a napokban. A lakók épp otthon voltak, amikor a kapcsolószekrény füstölni kezdett. A szerelők – miközben cserélték a vezetékeket, biztosítékokat – elmondták, nemrég a szomszédban jártak hasonló ügyben. Közölték, mindez a lerobbant, mára korszerűtlenné vált hálózat miatt van. Azokban a régi társasházakban, nemcsak a panelekben, bármikor történhet tragédia, ahol nem újították fel a villamossági rendszert – mondták távozóul.
A gond csak az, hogy ez gyakorlatilag sehol sem történt meg. Nem véletlenül: villanyszerelők is csak megtippelni merték mennyibe kerülne mindez. Lakásonként 100 és 200 ezer forint közé tették a felmerülő költséget.

Érdeklődésünkre az E.ON-nál közölték, a szolgáltató illetékessége az épület főelosztó szekrényéig terjed. Onnan a vezetékek, a villanyóra a társasház, illetve a fogyasztó tulajdonát és felelősségét képezik. Ahogyan ezek ellenőrzése, karbantartása is. Elismerték, a több tíz éve emelt házakat építésükkor nem a mai elektromos berendezésekre, ezek együttes üzemeltetésére tervezték. Ezért, mindenképpen javasolják, hogy mindenki vizsgáltassa át szakemberrel az elektromos hálózatot.

Ugyanennek a problémának – a társasházak rossz műszaki állapotának – egyik következménye sok esetben az is, hogy az épületek döntő többségében a vízszámla magasabb mint amit elvileg fizetni kellene.
Bár itt a Pécsi Vízmű szerint legtöbbször arról van szó, hogy a ház főmérője korszerűbb mint a mellékmérők. S mivel az elszámolás alapját ma a főmérő képezi, ki is számlázzák a két műszer mutatója közti különbözetet. Ám a legrégebbi társasházak esetében sokszor a vízvezetékek elhasználódása miatt kell megfizetni az elszivárgó vizet.

– Igaz, a panelházak többségét 25-30 évre tervezték, a tapasztalatok alapján elmondható, ha megfelelően karban vannak tartva, jóval tovább kitartanak – válaszolta kérdésünkre Nagy Emil, a pécsi Jókai Lakásszövetkezet elnöke. – A most végzett szigetelésekre tíz év garanciát vállalnak a kivitelezők. Mindamellett, hogy a szövetkezet épületeinek mindegyikét már szigetelték, lehet, elhamarkodott döntést hoztunk. Ma már a valamivel drágább, ám a hungarocellnél sok szempontból jobbnak gondolt kőzet-gyapottal történő szigetelést választanánk. A nyugati országokkal ellentétben nálunk nem ez a technológia terjedt el – folytatta az elnök.

A panelprogram szerint – mindamellett, hogy mindenütt a homlokzat, esetleg a tető szigetelését, hovatovább a nyílászárók, radiátorok cseréjét végzik el – az állam az iparosított technológiával épült épületek gépészeti rendszereinek, berendezéseinek, valamint környezetükben lévő utak, parkok, játszóterek felújításához is biztosítja a támogatást. A kikötés annyi, hogy a finanszírozás egyharmados arányban oszlik meg az állam, az illetékes önkormányzat és a lakók közt.

A legsürgetőbb feladat a korszerűtlen, teljesen szabályozhatatlan, úgynevezett átfolyós, egycsöves fűtésrendszer jelentette. Majd ezer lakást érintett a fenti probléma megoldása. A 31 ezer pécsi távfűtött lakás rendszerének megújítására 1999-től 2005 végéig 202 millió forintot tudtak költeni. 120 lakásnál pedig kiépítették a melegvíz keringtető rendszert. Idén pedig mintegy 600 otthon műszaki állapotán tudnak javítani.

Mindezzel együtt Győri Csaba hangsúlyozta, a lehető legolcsóbb korszerűsítést tudták végrehajtani, amely azonban a legfontosabb célnak – az üzembiztosabb és gazdaságosabb működtetésnek – megfelel. A fűtési rendszer korszerűsítését ma már a panelprogram segítségével is el lehet végezni, közölte végül az igazgató-helyettes.

A közösségi színtereket is meg kellene újítani

A 807 pécsi panelépületből, a 26 609 lakásból 580 ház, majd 17 ezer lakás újult, illetve újulhat meg 2001 óta, valamivel több mint hatmilliárd forintból. A város egyébként 1999-től, elsőként csatlakozott az egyelőre jobbára csak külső megújulást biztosító panelprogramhoz.

Ahogyan elmaradt – legtöbbször a lakók anyagi lehetőségei, és a döntés miatt, hogy előbb a külső szépüljön – a belső műszaki felújítás, úgy a panelprogram részeként a tömbházak közvetlen környezetének jobbítása sem szerepelt még a tervezett programok közt. Pedig nemcsak a fizikai környezet, de a közösségi színterek megújulása is fontos – közölte dr. Füzesi Zsuzsanna szociológus, a pécsi Fact Intézet igazgatója.

Emiatt jó lenne, ha másképp nem külön városi programként fel lehetne mutatni olyan modellszerű kezdeményezéseket, amellyel a panelek környezete, a játszóterek, parkok újulhatnának meg,a zöld területek száma nőhetne. Ez sokat jelentene itt igazi közösségek kialakulásához, a jó szomszédsági viszonyok fejlődéséhez – mondta dr. Füzesi Zsuzsanna.

B. A. – Sz. E. (Dunántúli Napló) A fűtésrendszert lépésről-lépésre korszerűsítik Jelentős fűtéskorszerűsítést hajtottak végre Pécsett a Városi Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Közalapítvány támogatásával az elmúlt években – közölte Győri Csaba, a PÉTÁV Kft. műszaki igazgató-helyettese.

A legsürgetőbb feladat a korszerűtlen, teljesen szabályozhatatlan, úgynevezett átfolyós, egycsöves fűtésrendszer jelentette. Majd ezer lakást érintett a fenti probléma megoldása. A 31 ezer pécsi távfűtött lakás rendszerének megújítására 1999-től 2005 végéig 202 millió forintot tudtak költeni. 120 lakásnál pedig kiépítették a melegvíz keringtető rendszert. Idén pedig mintegy 600 otthon műszaki állapotán tudnak javítani.

Mindezzel együtt Győri Csaba hangsúlyozta, a lehető legolcsóbb korszerűsítést tudták végrehajtani, amely azonban a legfontosabb célnak – az üzembiztosabb és gazdaságosabb működtetésnek – megfelel. A fűtési rendszer korszerűsítését ma már a panelprogram segítségével is el lehet végezni, közölte végül az igazgató-helyettes. A közösségi színtereket is meg kellene újítani A 807 pécsi panelépületből, a 26 609 lakásból 580 ház, majd 17 ezer lakás újult, illetve újulhat meg 2001 óta, valamivel több mint hatmilliárd forintból. A város egyébként 1999-től, elsőként csatlakozott az egyelőre jobbára csak külső megújulást biztosító panelprogramhoz.

Ahogyan elmaradt – legtöbbször a lakók anyagi lehetőségei, és a döntés miatt, hogy előbb a külső szépüljön – a belső műszaki felújítás, úgy a panelprogram részeként a tömbházak közvetlen környezetének jobbítása sem szerepelt még a tervezett programok közt. Pedig nemcsak a fizikai környezet, de a közösségi színterek megújulása is fontos – közölte dr. Füzesi Zsuzsanna szociológus, a pécsi Fact Intézet igazgatója.

Emiatt jó lenne, ha másképp nem külön városi programként fel lehetne mutatni olyan modellszerű kezdeményezéseket, amellyel a panelek környezete, a játszóterek, parkok újulhatnának meg,a zöld területek száma nőhetne. Ez sokat jelentene itt igazi közösségek kialakulásához, a jó szomszédsági viszonyok fejlődéséhez – mondta dr. Füzesi Zsuzsanna. A panelházakat többnyire 25-30 évre tervezték, de megfelelő karbantartással jóval tovább kitarthatnak -->