Csak Magyaroszágon világhírű a pécsi lakatfal?

Ami nem található meg az interneten, az olyan, mintha nem is létezne. A többéves megállapítás ráadásul még sarkosabban is majdnem igaz: ami nincs benne a Google első 10 találatában, az egyáltalán nincs is. És jelenleg – azaz évek óta – pontosan ez a helyzet a pécsi lakatfallal is.

Az angol „love padlock” és „love lock” (szerelemlakat) kifejezésekre keresve első találatként a Wikipédia szócikkét kapjuk, aztán többnyire kereskedelmi oldalak, lakatok árusításával foglalkozó oldalak és újságcikkek bukkanak fel. Mindegyikükben közös vonás, hogy nem nagyon említik Pécs városát. Pedig mi, pécsiek hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy legalább ebből a szempontból különlegesek vagyunk. Hát nem, sőt, egyre inkább háttérbe szorul a Janus Pannonius utcában található lakatfal, és ennek az egyik legfontosabb oka maga a Wikipédia.

A vonatkozó szócikk történetét áttekintve látható, hogy 2006-ban egy magyar felhasználó hozta létre és a legfontosabbnak a pécsi lakatfalat tartotta. Aztán sorban érkeztek kiegészítések a világ különböző pontjairól, egyre több helyszínt soroltak fel az önkéntes szerkesztők, és a lap szépen fejlődött. Kisebb-nagyobb viták kísérték a szócikk alakulását, de a fejlődés és a bővülés töretlen volt.

Turistacsalogató lakatok mindenhol a világban

Párizs, Róma, Moszkva, Szöul, hogy csak néhány olyan várost soroljunk fel, ahol az elmúlt bő évtizedben hagyománnyá vált a lakatolás. Mármint, az a szokás, hogy szerelmesek a kapcsolatuk szimbólumaként, közösen lakatot helyezzenek el hidakon, kerítéseken. Ráadásul egyre több helyen kifejezetten erre a célra avatnak fel műtárgyakat, ugyanis ez az elsőre csak ártalmatlannak és szépnek tűnő gesztus károkat is okoz pl. felbecsülhetetlen értékű műemlékeken.

Az egyik leghírhedtebb eset 2014 nyarán történt: a Szajna felett átívelő Pont des Arts egy része lakatok súlyától egyszerűen a folyóba szakadt. Ami nem is csoda, hiszen becslések szerint öszessen kb. 700 ezer lakat lehetett a hídon.

Szerelmesek hídja a szerbiai Vrnjačka Banjában

A története egy I. világháborús legendára épül: az otthon maradt fiatal lány nem tudta feldolgozni, hogy szerelme Görögországban mást választott, és nem sokkal később meg is halt. A falucska lányai pedig, hogy megvédjék a szerelmüket, lakatokat kezdtek aggatni az egyik hídra. A történet feledésbe is merült, mígnem az ismert szerb költőnő, Desanka Maksimović tudomást nem szerzett az esetről és versbe nem foglalta azt.