2006.04.01. 10:10
Megépítették a legnagyobb orgonát
Pécs–Budapest | Április 3-tól kezdődnek a Nemzeti Hangversenyteremben az új koncertorgona próbaüzemi hangversenyei. Az európai jelentőségű hangszert az elmúlt év tavaszától kezdődően egy pécsi manufaktúra építette német segítséggel, az éj leple alatt.
A Művészetek Palotájában lévő Nemzeti Hangversenyteremben felépült az európai kontinens legnagyobb koncertorgonája. Építője egy nemzetközi pályázaton nyertes magyar-német páros, az Angster-orgonagyár hagyományait folytató Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. és a Werkstätte für Orgelbau Mühleisen GmbH.
– Már 2004 október-novemberében megépítették az orgona 13x13 méteres fülkéjének sípokkal tagolt homlokzatát azért, hogy a terem akusztikai és esztétikai szempontból is használhatóvá váljék – mondja Végh Antal, a manufaktúra orgonaépítő mestere – s voltaképpen ezután kezdődött a munka oroszlánrésze.
Hiszen a ház nappal élt, megkezdődött benne a koncertek sorozata, ezért a szerződés szerint 2005 márciusától csak éjjel dolgozhattak. Esténként 10-11 körül tudtak kezdeni minden egyes hétköznapon, változó létszámmal, szerelték be a szerkezeti elemeket, valamint a közel hétezer fa- és ónsípot, s reggelre a munka nyomait el kellett tüntetniük. A megszokottól eltérő életmódra kellett tehát áttérniük, amelyet megnehezített az, hogy a hétvégeken, a családi körben töltött normális lét után újra és újra az éjszakai műszak gyötrelmeivel szembesültek. Nemcsak őket, a németeket is megviselte ez a fajta munka, hiszen az európai orgonaépítési szokásrend más, egy hangversenyterem akár fél évre is leáll az orgonaépítés alatt, itt viszont a Nemzeti Hangversenyterem teljes kapacitással működött.
Más típusú hangszert kellett építeniük, mint ami a templomokban szokás – magyarázza Végh Antal. Figyelembe kellett venniük, hogy a koncertorgona tervezett akusztikájú teremben szólal meg, kényesebb hangzásigényeket is ki kell elégítenie, ennek következtében a háttérzaj szintjét a szélellátás és az ezt biztosító négy fújtatómotor mérhető módon nem emelhette meg. Szélesebb hangszínskálát is kell biztosítani, hiszen itt a zeneirodalom minden típusú orgonára írt műveit kifogástalan minőségben kell megszólaltatni a reneszánsztól Bachon át a kortársakig.
Magyarországon hetven éve volt utoljára ilyen jelentős orgonaépítés – hangsúlyozza Végh Antal – s külön öröm az, hogy mindez egy olyan időszakban történhetett, amelyben tucatszám szűnnek meg igen jelentős orgonaépítő cégek Európa-szerte.
A leghosszabb síp négyszáznyolcvan kilós
A Nemzeti Hangversenyterem orgonájára az építők tíz év garanciát vállaltak. Külön érdekesség, hogy a hangszer az épülettől függetlenített, saját klímával rendelkezik. A 92 regiszteres, ötmanuálos orgonába 470 fa-, 5028 ón- és 1214 nyelvsípot építettek be. A legnagyobb ónsíp kilenc és fél méteres, és 480 kilogramm súlyú. Jellemző a munka nagyságára, hogy a hat legnagyobb síp egyetlen darabját 14 ember egy teljes nap alatt állította helyére és üzemelte be. Az áprilisi behangoló koncerteket követően nyáron orgonafesztiválra kerül sor, amelyre eljön többek között a párizsi Notre Dame két orgonistája is.
Székesegyház: megújuló orgona
A Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra jelenleg három jelentős orgonán dolgozik. Újpesten, a kertvárosi katolikus templom új hangszerét fejezik be a nyár folyamán. 2008 decemberére kell befejezniük a Pécsi Székesegyház orgonájának átépítését, amelynek során kicserélik a sípok felét, és új szerkezetet építenek. A munka azért is fontos, mert 2009-ben lesz a püspökség ezer esztendős, s így ez az időszak a kulturális főváros egyik kiemelt felvezető évének számít. Ugyancsak átépítik a budapesti Fasori Református Templom orgonáját, amely új szerkezetet kap, s a sípanyag kis részét lecserélik újra.
A legrégibb hangszer is magyarországi
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában 3100 hazai orgona szerepel. Ezek túlnyomó többsége – mintegy 2000 darab – műemlék templomban található, de számon tartanak 200 olyan hangszert is, amely önálló műtárgyként vált méltóvá a védelemre. A most elkészülő, kontinensbajnok koncertorgona mellett Európa legrégibb orgonájával is a magyarok büszkélkedhetnek. Az időszámításunk szerinti harmadik századból származó hangszerre Aquincumban bukkantak rá a régészek. Igaz, az őshangszer a maiakhoz képest lényegesen szerényebb sípparkkal rendelkezett, mindössze 52-vel.Értelmetlennek tűnő uniós szigor
A veszélyes anyagokat tartalmazó elektromos termékekre vonatkozó EU-s irányelv rendelkezései gyakorlatilag betiltják a hagyományos templomi és koncerttermi orgonák készítését. A hagyományos orgonák gyakran 50 százaléknyi ólmot tartalmazó sípját elektromos áram segítségével előállított fuvallattal szólaltatják meg, de a júliustól hatályba lépő irányelv szerint az elektronikai cikkek ólom-, higany-, illetve kadmiumtartalma nem haladhatja meg a 0,1 százalékot. Az irányelv a már használatban lévő orgonákat nem érinti, és az új orgonák esetében is lehet mentességet kérvényezni.
Digitálissal nem helyettesíthető
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a védett épületekben lévő orgonák állagmegóvása érdekében igen szigorú előírást fogalmazott meg: „Működésképtelen, rossz állapotú sípos orgona elektronikus orgonával (elektromos koncertorgonával, szintetizátorral, egyéb digitális vagy mesterséges hangkeltő eszközzel) nem helyettesíthető. Ez a rövid távú megoldás ugyanis tartósítja az értékes orgona leromlott állapotát, amely a pusztulásához vezet, és hosszú távon költségesebb is. Az ilyen eszközök gyakran szorulnak cserére, így összességében többe is kerülhetnek, mint az orgona felújítása.”Angster József, a nagy előd
Az európai orgonaépítészet a 17. században kezdte virágkorát. Ekkor Európa-szerte számtalan kitűnő hangszer készült. Magyarországon az ismert történelmi háttér, a hosszú török uralom miatt viszonylag későn, a 19. században lendült fel az orgonaépítés, amikor Angster József Pécsett megalapította műhelyét. Angster a kor legnagyobb mesterétől, a párizsi Notre-Dame orgonájának építőjétől, Aristide Cavaillé-Colltól tanulta meg a szakmát. A baranyai megyeszékhelyen készült a pécsi Zsinagóga orgonája, a kalocsai és a pécsi székesegyház hangszerei, illetve a budapesti Bazilika orgonája is.
