Megépítették a legnagyobb orgonát

Pécs–Budapest | Április 3-tól kezdődnek a Nemzeti Hangversenyteremben az új koncertorgona próbaüzemi hangversenyei. Az európai jelentőségű hangszert az elmúlt év tavaszától kezdődően egy pécsi manufaktúra építette német segítséggel, az éj leple alatt.

A Művészetek Palotájában lévő Nemzeti Hangversenyteremben felépült az európai kontinens legnagyobb koncertorgonája. Építője egy nemzetközi pályázaton nyertes magyar-német páros, az Angster-orgonagyár hagyományait folytató Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. és a Werkstätte für Orgelbau Mühleisen GmbH.

– Már 2004 október-novemberében megépítették az orgona 13×13 méteres fülkéjének sípokkal tagolt homlokzatát azért, hogy a terem akusztikai és esztétikai szempontból is használhatóvá váljék – mondja Végh Antal, a manufaktúra orgonaépítő mestere – s voltaképpen ezután kezdődött a munka oroszlánrésze.

Hiszen a ház nappal élt, megkezdődött benne a koncertek sorozata, ezért a szerződés szerint 2005 márciusától csak éjjel dolgozhattak. Esténként 10-11 körül tudtak kezdeni minden egyes hétköznapon, változó létszámmal, szerelték be a szerkezeti elemeket, valamint a közel hétezer fa- és ónsípot, s reggelre a munka nyomait el kellett tüntetniük. A megszokottól eltérő életmódra kellett tehát áttérniük, amelyet megnehezített az, hogy a hétvégeken, a családi körben töltött normális lét után újra és újra az éjszakai műszak gyötrelmeivel szembesültek. Nemcsak őket, a németeket is megviselte ez a fajta munka, hiszen az európai orgonaépítési szokásrend más, egy hangversenyterem akár fél évre is leáll az orgonaépítés alatt, itt viszont a Nemzeti Hangversenyterem teljes kapacitással működött.

Más típusú hangszert kellett építeniük, mint ami a templomokban szokás – magyarázza Végh Antal. Figyelembe kellett venniük, hogy a koncertorgona tervezett akusztikájú teremben szólal meg, kényesebb hangzásigényeket is ki kell elégítenie, ennek következtében a háttérzaj szintjét a szélellátás és az ezt biztosító négy fújtatómotor mérhető módon nem emelhette meg. Szélesebb hangszínskálát is kell biztosítani, hiszen itt a zeneirodalom minden típusú orgonára írt műveit kifogástalan minőségben kell megszólaltatni a reneszánsztól Bachon át a kortársakig.

Magyarországon hetven éve volt utoljára ilyen jelentős orgonaépítés – hangsúlyozza Végh Antal – s külön öröm az, hogy mindez egy olyan időszakban történhetett, amelyben tucatszám szűnnek meg igen jelentős orgonaépítő cégek Európa-szerte.

A leghosszabb síp négyszáznyolcvan kilós

A Nemzeti Hangversenyterem orgonájára az építők tíz év garanciát vállaltak. Külön érdekesség, hogy a hangszer az épülettől függetlenített, saját klímával rendelkezik. A 92 regiszteres, ötmanuálos orgonába 470 fa-, 5028 ón- és 1214 nyelvsípot építettek be. A legnagyobb ónsíp kilenc és fél méteres, és 480 kilogramm súlyú. Jellemző a munka nagyságára, hogy a hat legnagyobb síp egyetlen darabját 14 ember egy teljes nap alatt állította helyére és üzemelte be. Az áprilisi behangoló koncerteket követően nyáron orgonafesztiválra kerül sor, amelyre eljön többek között a párizsi Notre Dame két orgonistája is.

Székesegyház: megújuló orgona

A Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra jelenleg három jelentős orgonán dolgozik. Újpesten, a kertvárosi katolikus templom új hangszerét fejezik be a nyár folyamán. 2008 decemberére kell befejezniük a Pécsi Székesegyház orgonájának átépítését, amelynek során kicserélik a sípok felét, és új szerkezetet építenek. A munka azért is fontos, mert 2009-ben lesz a püspökség ezer esztendős, s így ez az időszak a kulturális főváros egyik kiemelt felvezető évének számít. Ugyancsak átépítik a budapesti Fasori Református Templom orgonáját, amely új szerkezetet kap, s a sípanyag kis részét lecserélik újra.

A legrégibb hangszer is magyarországi

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában 3100 hazai orgona szerepel. Ezek túlnyomó többsége – mintegy 2000 darab – műemlék templomban található, de számon tartanak 200 olyan hangszert is, amely önálló műtárgyként vált méltóvá a védelemre. A most elkészülő, kontinensbajnok koncertorgona mellett Európa legrégibb orgonájával is a magyarok büszkélkedhetnek. Az időszámításunk szerinti harmadik századból származó hangszerre Aquincumban bukkantak rá a régészek. Igaz, az őshangszer a maiakhoz képest lényegesen szerényebb sípparkkal rendelkezett, mindössze 52-vel.

Értelmetlennek tűnő uniós szigor

A veszélyes anyagokat tartalmazó elektromos termékekre vonatkozó EU-s irányelv rendelkezései gyakorlatilag betiltják a hagyományos templomi és koncerttermi orgonák készítését. A hagyományos orgonák gyakran 50 százaléknyi ólmot tartalmazó sípját elektromos áram segítségével előállított fuvallattal szólaltatják meg, de a júliustól hatályba lépő irányelv szerint az elektronikai cikkek ólom-, higany-, illetve kadmiumtartalma nem haladhatja meg a 0,1 százalékot. Az irányelv a már használatban lévő orgonákat nem érinti, és az új orgonák esetében is lehet mentességet kérvényezni.

Digitálissal nem helyettesíthető

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a védett épületekben lévő orgonák állagmegóvása érdekében igen szigorú előírást fogalmazott meg: „Működésképtelen, rossz állapotú sípos orgona elektronikus orgonával (elektromos koncertorgonával, szintetizátorral, egyéb digitális vagy mesterséges hangkeltő eszközzel) nem helyettesíthető. Ez a rövid távú megoldás ugyanis tartósítja az értékes orgona leromlott állapotát, amely a pusztulásához vezet, és hosszú távon költségesebb is. Az ilyen eszközök gyakran szorulnak cserére, így összességében többe is kerülhetnek, mint az orgona felújítása.”

Angster József, a nagy előd

Az európai orgonaépítészet a 17. században kezdte virágkorát. Ekkor Európa-szerte számtalan kitűnő hangszer készült. Magyarországon az ismert történelmi háttér, a hosszú török uralom miatt viszonylag későn, a 19. században lendült fel az orgonaépítés, amikor Angster József Pécsett megalapította műhelyét. Angster a kor legnagyobb mesterétől, a párizsi Notre-Dame orgonájának építőjétől, Aristide Cavaillé-Colltól tanulta meg a szakmát. A baranyai megyeszékhelyen készült a pécsi Zsinagóga orgonája, a kalocsai és a pécsi székesegyház hangszerei, illetve a budapesti Bazilika orgonája is.

így is biztonságos
Több mint félezer áldozatot követelt a légi közlekedés tavaly
szomorú évforduló / 1 órája
Egy éve történt a szlovák újságíró-gyilkosság
Ján Kuciak újságírót és menyasszonyát pont egy esztendeje, február 21-én gyilkolták meg nagymácsédi házukban.
Gyász
A sors akaratát mély fájdalommal fogadva tudatjuk azokkal, akik ismerték és szerették, hogy VARGA PÉTER volt Petőfi utca 31. szám alatti lakos 61 éves korában váratlanul eltávozott közülünk. Temetése 2019. február 25-én 14 órakor lesz a pécsi köztemető nagy díszterméből. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló szerettei
Fájó szívvel tudatjuk, hogy VÖRÖS LAJOSNÉ Móczán Katalin 68 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása február 27-én 13 órakor lesz a pécsi köztemető dísztermében. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, nagymamánk, dédink PEREGI JÓZSEFNÉ Lützenburger Anna Lenke 87 éves korában örökre itthagyott bennünket. Temetése 2019. február 26-án 12.30 órakor lesz a pécsi köztemető urnacsarnokából. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett feleségem, édesanyám, testvérem GYÁNÓ ZOLTÁNNÉ Nagy Erzsébet Ilona 69 éves korában hosszan tartó betegség után elhunyt. Temetése 2019. február 25-én 10.30 órakor lesz a pécsi köztemető nagy díszterméből. Gyászoló szerettei
Mindazokkal tudatjuk, akik ismerték és szerették, hogy drága édesanyánk, nagymamánk DR. BANK JÓZSEFNÉ életének 80. évében örökre itt hagyott bennünket. Temetése 2019. február 25-én a 12 órakor kezdődő gyászmisét követően 12.30 órakor lesz a pécsi köztemető kápolnájából. A gyászoló család
"Telhetnek a hónapok Múlhatnak az évek Mi örökké szeretünk és nem feledünk Téged." JAKAB FERENCNÉ halálának 4. évfordulóján emlékezünk. Férje, gyermekei, unokái, dédunokái
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy drága jó feleségem, édesanyám, nagymamánk, DALLOS LÁSZLÓNÉ Jernovics Klára életének 67. évében 2019. február 7-én örökre eltávozott. Kérésére csendben, szűk családi körben búcsúzunk tőle. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szerető édesapa, férj, nagypapa és dédpapa SZARVAS ANTAL életének 75. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése 2019. február 26-án 14.30 órakor lesz a pécsi köztemető urnacsarnokából. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A gyászoló család
Mindazokkal tudatjuk, akik ismerték és szerették, hogy drága férjem, édesapám, nagyapánk, dédnagyapánk KEREK ISTVÁN volt nyugalmazott rendőr őrnagy súlyos betegségben életének 87. évében örökre itt hagyott bennünket. Temetése 2019. február 25-én 12 órakor lesz a pécsi köztemető nagy díszterméből. Kérjük egy szál virággal emlékezzenek meg. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. Gyászoló szerettei
Köszönet mindazoknak, akik HORNYÁK JÓZSEFNÉT és férjét utolsó útjukra elkísérték. Gyászoló lányaik
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy JURIN LÁSZLÓ nyugalmazott főiskolai tanár 2019. február 12-én, életének 88. évében elhunyt. Utolsó útjára 2019. február 22-én 13 órakor kísérjük a dombóvári katolikus temetőben. A gyászoló család
Hálás szívvel mondunk köszönetet a rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek, akik szeretett halottunk DOMINKOVICS BÉLA temetésén részt vettek, fájdalmunkban osztoztak, a sok koszorút, virágot, melyek sírját borítják. Gyászoló szerettei
Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik édesanyám ÖZV. CSOKONAI JÓZSEFNÉ Tamás Erzsébet és testvérem CSOKONAI SÁNDOR TIBOR Sanyika temetésén részt vettek és gyászomban osztoztak. Józsi
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk, apósunk, MADARAS ZOLTÁN életének 65. évében elhunyt. Utolsó útjára 2019. február 22-én kísérjük. Temetés előtti búcsúztatására 13 órakor kerül sor Szigetváron a Zrínyi téri Szent Rókus templomban. Végső nyugalomra 15 órakor helyezzük a szigetvári Turbéki temetőben. A gyászoló család