Megszépült a pécsi kálvária

Esténként különleges fényben úszik a pécsi kálváriadomb kápolnája. Kele Pál nyugalmazott belvárosi apátplébános szerint a Széchenyi tér sarki cukrászdája elől a legszebb a látvány. A kálvária ugyanis a tavalyi évben megújult: nemcsak a kupola felszakított és ellopott burkolatát sikerült helyrehozni, felszerelni a letépett villámhárítót, és kijavítani a javítanivalókat, hanem a hívek legnagyobb örömére áldozatkész emberek felvezették a villanyt.

Így nyerhetett a kápolna sok más arra érdemes objektummal együtt díszkivilágítást. Másrészt biztonságtechnikai védelmet is kapott a létesítmény: illetéktelen behatolók, rongálók ellen riasztót szereltek a kápolnába. Az ünnepségen ott volt Farkas Béla, a Belváros kanonok-plébánosa, Kele Pál köszönte meg az önkéntesek munkáját, a kálvária történetéről és a kálváriákról Lantosné Imre Mária, a Pécsi Egyháztörténeti Intézet tudományos munkatársa, kutató beszélt, végül pedig Mayer Mihály megyés püspök áldotta meg a méltóképpen rendbe tett létesítményt.

De mit kéne tudni a pécsi kálváriáról?
Nos, elöljáróban mondjuk el, hogy a kálvária elnevezés a Bibliából származik. Az evangéliumok a keresztre feszítés helyszíneként a Golgotát – a Koponyák hegyét – jelölték meg, melynek latin neve Calvaria. A kálváriák megjelenítik Krisztus szenvedésének útját, melyet így a keresztény ember jelképesen végigjárhat. Pécsett a kálvária kiépülése a városban működő jezsuita atyáknak köszönhető. Ők a kálvária területéhez 1701-ben vásárlással jutottak, ahol először három keresztet állítottak fel, majd fokozatosan, kegyes támogatók révén, illetve ahogy anyagi lehetőségük engedte, folyamatosan építették és bővítették a kálváriát.

1712-ben felújították Krisztus keresztjét és a két lator szobrát, tíz stációt helyeztek el, ötöt felfelé haladva, ötöt lefelé haladva. 1812-1817 között teljesen felújították a kálváriát és kápolnát építettek rajta. Magenheim József apátplébános a 19. század végén Würzburgból hozatta a ma is látható öntöttvas stációkat, ugyanis a kőből faragott szobrokat az idő tönkretette. A szocializmus időszakában sorozatos vandál támadásokat is ki kellett állnia a kálváriának, míg a kilencvenes évek elején Pécs lakossága, a belvárosi plébánia, a városvédők és a Műemlékvédelmi Felügyelőség adományaiból és nyugati támogatásokból helyreállították és 1994-ben újraszentelték.