Öt esztendeje zajlott le a Zengő-csata

Különösen hideg volt 2004 februárja. A Mecsek legmagasabb csúcsán, a Zengőn csontig hatoló hideg fogadta az összegyűlteket. Mégis sokan felmentek a Zengőre, méghozzá sietve. Február 11-én reggel 7 óra körül érkezett a pécsváradi tiltakozók egyik csoportja a Zengő csúcsához, ahol már hosszúhetényi civilek fogadták őket. Nemcsak a Zengőaljáról, hanem Bonyhádról, Pécsről, Villányból is jöttek emberek, mivel hírét vették, elkezdődik a radarépítés első szakasza, a fák kivágása. Ugyancsak a helyszínen voltak már a Védegylet budapesti aktivistái is. A résztvevőket több, a fák közé kifeszített transzparens fogadta: „Rózsát, ne lokátort!, Honvédelem a hegyeink ellen?”.

Hamarosan valóban megjelentek a fakivágók, s közölték az egybegyűlt tiltakozókkal: akadályozzák az engedéllyel bíró munkavégzést, távozzanak a területről, különben eljárás indul ellenük. A környezetvédők ezt elutasították, s maradtak.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] Helyiek és Greenpeace-aktivisták közösen álltak ki a hegyért
[/caption]A tiltakozás folytatódott, majd február 13-án olyan esemény történt, amely országosan is a közérdeklődés középpontjába állította a Zengő ügyét. Február 13-án lezajlott ugyanis a helyiek által Zengő-csatának keresztelt esemény, amikor is a helyi környezetvédők és a hozzájuk csatlakozott Védegylet-tagok illetve Greenpeace-aktivisták (köztük külföldiek is) a testükkel védték meg a kivágásra szánt fákat.

Sokan a fákhoz láncolták magukat, mások a magas ágak között alpinista kötelekkel rögzítették magukat: így a fákat csak úgy lehetett volna kivágni, ha őket is súlyos sérülések érik. A munka biztosítására megjelentek őrző-védők, némi dulakodás is történt, a civilek riasztották a rendőrséget – végül a biztonságiak távoztak a hegyről. Akkor még sokan nem sejtették azt, hogy ez az esemény, sokak szerint a „civil kurázsi” egyik legerősebb hazai megnyilvánulása alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy a Zengőn végül nem épült lokátor. A civilek még hosszú ideig őrszolgálatot tartottak a Zengőn.

2005-ben, egészen pontosan november 23-án a kormány bejelentette: nem a Zengőn épül meg a NATO-lokátor. Igaz, ezzel egy időben egy másik baranyai hegy lett a célpont: a Tubes.

Az öt évvel ezelőtti februárra emlékeznek most hétvégén a Zengőalján. Dr. Herbert Tamás, a Civilek a Zengőért Mozgalom tagja közölte: február 14-én, szombaton ismét célba veszik a Zengőt, most már természetesen más hangulata lesz a túrának. Tíz órától két helyszínről indul a menet: Pécsváradról a Kossuth térről illetve Hosszúhetényből, Hetény vezér szobrától. Délben ökumenikus imádságot mondanak az egybegyűltek, rövid köszöntőt mond a két település polgármestere illetve a résztvevők.

Délután a meghívottakra közös ebéd, baráti beszélgetés vár. Az emlékezés persze nem marad el, hiszen megnézik például Csizmadia László Zengő-archívumát, amely (H)arcképcsarnok néven állt össze. Emellett lesz egy kerekasztal-beszélgetés is a civil jövőről. Nem véletlenül: ezt az ügyet alapvetően nem a politika, hanem a civilek alakították. Ők védik és őrzik a Zengőt. Ma is.

A Tubesen is nagy a tiltakozás a radar miatt

A Zengő védői megkönnyebbültek, amikor 2005-ben a kormány bejelentette, nem ott épül meg a NATO-lokátor. A feszültség azonban azonnal máshol erősödött, hiszen az új célpont a Tubes, amely Pécs fölött magasodik. Megalakult a Civilek a Mecsekért Mozgalom, s folyamatosan hallatta hangját. Volt népszavazás, ahol több tízezer pécsi utasította el a NATO-radart, ám a voksolás nem volt érvényes. Az ügy azonban nincs lezárva: többek között az önkormányzat is bíróságon támadta meg a lokátorberuházást. A bíróság máig nem döntött, s noha az eredeti honvédelmi tervek szerint a NATO-lokátornak valahol már állnia kellene (a másik kettő már készen van az országban), a beruházás még el sem kezdődött.