Pécsi panelben főtt az első sörük

Sörforradalom zajlik hazánkban, egyre több kisüzemi sörfőzde működik, s egyre többen próbálkoznak otthoni sörkészítéssel, szép eredményekkel. Divat a kézműves sör, egyre tudatosabbak a fogyasztók, keresik azokat a méréseket, ahol különlegesebb italokat kóstolhatnak. Ilyen leginkább a nagyvárosokban, és főként Budapesten van, de maga a házi sörfőzés gyakorlata és kultúrája mélyebben gyökerezik a magyar társadalomban, a vidéken, főként az Alföldön nem volt ritka az efféle tevékenység. Mindezt Bart Dániellel, a Folyékony Kenyér blog szerzőjével beszélgetve tudom meg.

A sörforradalom leginkább neki köszönhető, ahogy a Főzdefeszt is. Az egyetlen olyan pécsi presszó előtt tereferélünk, nem messze a belvárostól, ahol csapra vernek kisüzemi söröket.

Egy szakmai kóstolóra érkeztünk, két fiatal mutatta be, mit főztek otthon a négy fal közt.
A fiatal sörfőzők egyike sem pécsi, de mindkettejüket ide szólította a munka és a tanulás. Paulus Marcell (24) az ország egyik leghíresebb családi orgonaépítő műhelyének továbbvivője. Pécsre jött Budaörsről, hogy olyan mestertől tanuljon, aki valaha az ő apjánál kezdett. Kovács-Öller Tamás (28) pedig Újlengyelről származik, a szegedi egyetemen szerzett biológusdiplomát, s most Pécsett kutat, s végzi a doktori iskolát.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Pécsi panelben főtt az első sörük
[/caption]

Marcell azt mondja, szerettek volna jó sört főzni, de az őket is meglepte, hogy sokaknak ízlik, amit készítenek. Az első főzet egy uránvárosi panelben készült, abból az albérletből eljöttek, de most is a négy fal közt próbálják ki az előtte fejben kitalált, speciális számítógépes programmal ellenőrzött recepteket.

Ha már idáig eljutottak, s biztatják őket, szeretnének kisüzemi főzdévé válni, amihez azonban sok pénz kell. A fiatal vállalkozóknak szóló pályázatban bíznak, de bárhogy lesz, fő állásukat nem adják fel, a sörfőzés mindig szeretett, komoly hobbi marad.
 
Most már legális　
　
Évek óta ismeri egymást Tamás és Marcell, családi kapcsolatokon keresztül. Tamást a sörfőzés biológiája érdekelte, míg Marcell igazi sörrajongó, barátaival évek óta járta Pesten azokat a helyeket, ahol kézműves söröket vásárolhattak, és kis házi kóstolókat tartottak maguk közt. A közös főzés ötlete így korábban felmerült, de csak januártól álltak neki, amikor Marcell is Pécsre költözött.
Mindezt nagyban segíti, hogy 2012 óta legális a házi sörfőzés (évi ezer liter személyenként), csak előre be kell jelenteni a NAV-nak, és a sört nem értékesíthetik.

 
Külföldi alapanyag　
　
A komlóhoz, malátához a az élesztőhöz speciális, a házi sörfőzést kiszolgáló internetes bolton keresztül jutnak. Az alapanyagok rendkívül változatosak, de alapvetően külföldről származnak, az ismert „sörös” országok mellett főként az USÁ-ból, Ausztráliából. Elérhetőek így a legextrább minőségű alapanyagok is, amelyekből a legkülönlegesebb italokat is meg lehet főzni, de ezek jóval drágábbak is.
A kézműves sör amúgy sem olcsó, de Marcell azt mondja, a fogyasztók jó része tudja, miért kerül többe, az extra minőség pedig alkalmakra szól, csakúgy mint egy ünnepi bor.
 
 
Húszezres „kezdőcsomag”　
　
A sörhöz árpa, maláta, komló és víz kell. Technikai oldalról egy főzőüst és egy erjesztőkád. Marcellék nem sör-, hanem lekvárfőző üstöt használnak, ami olcsóbb, de ugyanúgy alkalmas a sörfőzésre. A legfontosabbat tudja: szabályozni a hőmérsékletet. Ez kulcsfontosságú elem, kis túlzással a sörfőzők egyik titka: sok múlik azon, hogy a főzés mely fázisában milyen hőmérsékletet biztosítanak, s milyen hosszan. Egy lekvárfőző üst 15-18, egy erjesztő vödör 2-3 ezer forintba kerül, s egy egyszerűbb sör (15-20 liter) alapanyaga 1500-2000 forintból kijön.