Rémálommá vált az egyházi esküvő régen várt napja

A következő sorokat kaptuk az elkeseredett családtól karácsonykor: bár a hivatalos, lepecsételt házassági engedélyt is kiállítottak a pár számára Pécsett, a templomi esküvő előtt pár órával a papok „hivatkozni kezdtek a menyasszony korábbi, már polgárjogilag érvénytelenített házasságára. Ezzel kapcsolatban több ízben, a lelki felkészítő beszélgetéseken és a hivatalos házassági engedély kiadásakor is biztosították a jegyeseket, hogy mivel a menyasszony előző házassága polgárilag köttetett, egyházi esküvő nem volt, ráadásul azt a korábbi házasságot már hivatalosan, polgárjogilag érvénytelenítették, ezért a mostani templomi esketésnek nincs semmilyen akadálya.”

„Mindezek ellenére – szól a levél – közvetlenül az esküvő előtt, amikor a templom már feldíszítve állt, a rokonság egyes tagjai több száz kilométeres távolságból megérkeztek, a kis koszorúslányok izgatottan várták a jeles eseményt, csakúgy, mint a fiatal pár életük legfontosabb napját (…)” az eskető pap megtagadta a jegyespár összeadását.

Mivel az eset igen fájdalmasan érintette a párt és szeretteiket, lapunkon keresztül is feltették a kérdést: miért adtak ki hivatalos, lepecsételt házassági engedélyt számukra az egyházi esküvőhöz, ha annak akadálya volt? Miért csak az esküvő előtt órákkal közölték ezt velük?

A kérdésekkel hétfőn délelőtt felkerestük a Pécsi Egyházmegyét, ahol azonban az idő rövidségére hivatkozva hétfő estig nem tudtak választ adni. Természetesen, amint a tájékoztatás megérkezik, közöljük.

A pár azóta Budapesten bíborosi engedéllyel összeházasodhatott.

Lehet vagy sem?

Lapunk több forrásból úgy értesült, ha az egyik félnek korábban már volt egyházi esküvője, akkor az kizáró ok lehet, hiszen „amit Isten megkötött, ember szét nem választhatja”. A korábbi egyházi házasságot ugyan „felbonthatja” (érvénytelennek tekintheti) a katolikus egyház, de ezt hosszú és szigorú procedúra előzi meg. Ha viszont valakinek csak polgári esküvője volt, amelyet törvényesen felbontottak, tarthat az új párjával egyházi esküvőt.

Bonyolítja a dolgot, ha az egyik fél katolikus, a másik fél viszont (akinek már volt házassága korábban, de elvált) nem az. Ez esetben – információink szerint – nem köthetnek katolikus egyházi szertartás keretében házasságot.

Tehát, ha például a vőlegény katolikus, a menyasszony pedig református, és volt korábban esküvője (akkor is, ha az nem volt egyházi), a pár nem tarthat katolikus egyházi esküvőt.

Amennyiben a budapesti pár esetében ez a helyzet állna fenn, akkor a jegyesek felkészítő alkalmain, vagy az eskető pappal való egyeztetéseken ennek ki kellett volna derülnie, és nem is kaphattak volna házassági engedélyt. Az is kérdés, hogy ha Budapesten végül megköthették a házasságot, Pécsett miért nem.

Pereskedjenek?

Egy lapunk által megkérdezett ügyvéd szerint, amennyiben bebizonyosodik, hogy a párt valóban nem tájékoztatták korábban az esetleges kizáró okokról, emiatt abban a tudatban voltak, hogy a házasságot megköthetik, és mindent leszerveztek, kifizettek, akkor akár pert is indíthatnak. Cél lehet a felmerülő költségek megtérítése, de nem vagyoni kártérítést is kérhetnek. A kérdés természetesen az, ki, miben és mikor hibázott, hiszen ezen múlik a per kimenetele is.

A római katolikus egyházi házasságkötés feltételei

Igyekeztünk utánajárni, valójában mik a feltételei egy egyházi esküvőnek. Többek között az találtuk, hogy a párnak három hónappal (de inkább fél évvel) az esküvő előtt személyesen kell jelentkeznie a plébánián. Legalább az egyik félnek katolikusnak kell lennie, ezt keresztlevéllel kell bizonyítania. Mindkét fél legyen szabad állapotú, vagyis ne legyen érvényes egyházi házassága. Ha csak az egyik fél katolikus, a másik pedig más vallású, a katolikus félnek egy formanyomtatványt kell aláírnia arról, hogy hű marad hitéhez és gyermekeit katolikus módon fogja nevelni. Ha a jegyesek valamelyike nincs megkeresztelve, püspöki engedéllyel lehetőség van a házasságkötésre (a katolikus fél ilyenkor is a fenti nyilatkozatot teszi).

A felek a lakóhelyük szerinti plébániát keressék fel, színhelyként más templom is választható. Egymás elől semmi lényegeset nem szabad eltitkolni, és ha a katolikus fél/felek még nem áldoztak, illetve nincsenek megbérmálva, akkor ezt is kérhetik tőlük.

A Pécsi Egyházmegye közleménye:

Az esketésre az egyik pécsi templomban került volna sor. A jegyesoktatást egy budapesti plébános atya végezte, az esketésre pedig egy pécsi atyát kértek fel. A jegyespár az esküvő helyéül választott templom igazgatójával személyesen nem vette fel a kapcsolatot.

Az esküvővel kapcsolatban a jegyesek a jegyesvizsgálat elvégzéséhez szükséges dokumentumokat csak az esküvő tervezett napján bocsátották a templomigazgató rendelkezésére a vőlegény édesanyja közvetítésével. Ekkor vált világossá, hogy a menyasszony korábbi, polgári házasságkötése miatt a tervezett egyházi házasságkötés az egyházi törvények szerint nem tartható meg mindaddig, míg az illetékes egyházi bíróság a korábbi házasság érvénytelenségét ki nem mondja. A jegyesoktatást végző atya úgy adott ki igazolást, hogy erről a döntő körülményről nem tudott.

Az esküvő megtartására ilyen körülmények között sem a Pécsi Egyházmegye, sem az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye nem adott, és nem is adhatott semmiféle engedélyt vagy hozzájárulást. A cikk arra vonatkozó megállapítása, hogy a pár Budapesten „bíborosi engedéllyel” házasodott össze, nem felel meg a valóságnak.

A katolikus egyház a házasságot szentségnek tartja. Ez azt jelenti, hogy amikor egy férfi és egy nő úgy döntenek, hogy a hitvesi szerelemben egész önmagukat és még ismeretlen jövőjüket is feltétel nélkül, visszavonhatatlanul egymásnak adják, és ezt egymásra nyilvánosan kimondott „igen”-jükkel megerősítik, akkor egységük megjeleníti Krisztus és az Egyház szeretetegységét. A szentségi házasság ezért a szeretet egész életre szóló, felbonthatatlan kötelékét hozza létre férj és feleség között. Ennek az egységnek a vágya a Szentlélek ajándéka.

Nincs okunk kétségbe vonni, hogy ugyanez a tiszta vágy indította szerelmének elmélyítésére azt a jegyespárt, amelyik egyházmegyénkben kívánt szentségi házasságot kötni. Megértjük azt is, hogy egy ilyen helyzetben csalódás és szomorúság lehet úrrá az érintetteken és az ünnepre készülő közösségen. Egyházmegyénk papjai azonban a vonatkozó egyházi törvények alapján éppen a házasság szentségének és méltóságának megóvása érdekében hozták meg döntésüket.

Pécs, 2014. december 30.
Pécsi Egyházmegye

Az érintett pár is reagált:

A sajtó nyilvánossága előtt kívánunk köszönetet mondani a minket a templomban megeskető budapesti plébános atyának, valamint a bíboros úrnak, aki erre engedélyt adott. A Pécsi Egyházmegye közleménye felháborít minket, s a következőket kívánjuk megjegyezni:

A végül Budapesten megkötött egyházi házasságunkat emlékirattal és videofelvétellel tudjuk igazolni, mint ahogy rendelkezünk a pécsi (nem a budapesti!) plébánián kiállított házassági engedéllyel is (mellékelten elküldtük), amelyet a vőlegény lakóhelye szerint illetékes pécsi plébános írt alá. Ő is hangsúlyozta, hogy mivel nem volt a menyasszony részéről korábban egyházi esküvő, ráadásul előző házasságát már polgárjogilag érvénytelenítették, és mindketten római katolikus vallásúak vagyunk, semmi akadálya nincs annak, hogy a szentségi házasságban részesüljünk.

Hónapok óta készültünk a házasságra, egyházi esketésünkre pedig egy pécsi papot kértük fel, aki ezt el is vállalta. Ha személyes beszélgetéseink alkalmával bármikor jelezte volna felénk, hogy az egyházi bíróságnak kell a menyasszony már jogerősen felbontott polgári házasságát érvénytelenítenie, megtettük volna a szükséges lépéseket. Mi egyetlen percig sem titkoltuk az ara első házasságát, így az az állítás, hogy erről a fontos momentumról ne tudtak volna az esküvő napját megelőzően, nem fedi a valóságot. Az esküvő helyéül választott pécsi templomban is jártunk egyeztetés céljából. A templomigazgató azonban nem volt jelen, csak a gondnokkal tudtunk találkozni, aki tájékoztatott minket az egyházi esketés anyagi vonzatairól, de nem jelezte, hogy az igazgatóval fel kellene vennünk a kapcsolatot. Úgy véljük, hogy ez az eskető pap feladata lett volna. Meggyőződésünk, hogy a Pécsi Egyházmegye papjai súlyos hibákat követtek el, melyekkel felbecsülhetetlen lelki és anyagi kárt okoztak családunk számára. Az, hogy minket meghazudtolnak, és letagadják, hogy kiállították a hivatalos házassági engedélyt számunkra, könnyen cáfolható, hiszen be tudjuk mutatni a dokumentumot. De hogy odáig merészkednek, hogy a bíboros szavait és az azóta templomban megkötött házasságunkat is kétségbe vonják, az megengedhetetlen. Csalódottságunkat és fájdalmunkat csak a bíboros úr bölcsessége, illetve a budapesti plébános atya embersége és jósága enyhíti.Az érintett pár