Rövid farsang: tánc vízkereszttől hamvazószerdáig

Szerényen hangolnak a zenészek az idei farsangban, alig hallik a muzsika, apadóban a bálozási kedv. Az elmúlt években egyre csökkenő érdeklődés mellett tartották meg a hagyományos, egykor nagy szakmai bálokat a pécsi Palatinus Hotel Bartók Termében, nemigen kellett a függöny mögötti szabad teret megnyitni. Most is a svédasztalok kerülnek ide. Hol van az az idő, amikor olyan fergeteges jogászbált rendezhettek, hogy még a földszinti étterem is zsúfolásig megtelt, s kivetítőkkel kellett egyes helyiségek között a kapcsolatot életben tartani, hogy a nyitó palotást mindenki láthassa. Pedig az árak nem követik az inflációt: 10-15 ezer forint körül megállt a belépők ára.

Igaz, hogy ehhez az italárak még hozzájönnek, fizetni kell a naftalinba pakolt estélyi átalakításáért (esetleg az újért), a szmokingért, taxiért, – de hogy ennyire szegény legyen a világ, nem lehet igaz. Alighanem a fizetőképességnél nagyobb arányban csappant meg a nyilvános mulatási kedv, a tombolázás, egyéb flanc. Évek óta nincs sajtóbál, több szakma és csoportosulás atomjaira hullt. De más is közbeszólhatott. Állítólag az EKF nyitóünnepe miatt maradt el szombaton a szokásos megyei farsangnyitó városházi bál – amiért most az egyszer megbocsáthatunk. Az egész évi programra tekintve, jó indoka volt.

A Bartók Terem mellett a legnagyobb bálozó helyszín Pécsett a Tettye vendéglő. Az idén is külön étlapot szerkesztettek, teli finomságokkal, ám a tulajdonos, Maszler József mégis aggódik, látja a nadrágszíjhúzó időszak beköszöntését. Máskor ilyen időben már minden hely foglalt volt a kínálatukban (az idén január 16-án kezdődik és február 27-ig tart a tettyei karnevál), a legjobb kuncsaftnak sem tudtak pótlólag helyet szorítani. Az idén evvel nem lesz baj, sőt rendezvénydömpingjük sikeréért minden kockázatot felvállalnak, még azt is, ha néhány asztal üresen marad. A nagy német bálok mellett ugyanis minden pénteki napon farsangolnak, és minden szombatin svábbáloznak.

Végül említsük meg, hogy már nemcsak Magyarországon híres rendezvény „a farsang farkának” nevezett időszak, a mohácsi busójárás. A város télűző-tavaszköszöntő népszokását az UNESCO tavaly ősszel felvette a szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára, ami igencsak figyelemre méltó elismerés. Az idén először kell tehát e kulturális örökség címre is tekintettel lenni.

A busójárás február 11-én a jankelék és kisbusók kisfarsangjával kezdődik, és 16-án, húshagyó kedden a máglyagyújtással és koporsóégetéssel ér véget. Igazi utcai farsangolásról van szó, amelybe egy sportcsarnokbeli táncos, vidám összejövetel is belefér mindig. Egyébként nagy kár, hogy az egykor igencsak híres mohácsi cigánybál évek óta elmarad, s nem tálalják fel a szokásos menüsorban a kakaspörköltet túróscsuszával.

Az idei a legrövidebb farsangi időszak

A keresztény naptár szerint a farsang hossza évről évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik. Vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep (ekkor szokás a karácsonyfát is lebontani), amelyet általában január 6-án ünnepelnek, ám a római katolikus egyházban sok helyen a legközelebbi vasárnapra tolják el az egyházi ünneplését. A karneváli időszakot az idén igen rövidre szabták, hiszen a változó naptári ünnepek közé tartozó farsang végi szerda február 17-ére esik.

A farsang a tavaszvárás pogány kori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás,
a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és a párkeresés, udvarlás időszaka. Magyarországon a bálozási szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük.