Tovább terjedt a Q-láz Baranyában

Tovább terjed a Q-láz – a múlt heti 77-tel szemben – immár összesen 91 megbetegedést tartanak számon a kormányhivatal járványügyi osztályán. Mint dr. Kiss Gabriella osztályvezető elmondta, eddig 22 beteg szorult kórházi ellátásra, azonban jelenleg nem ápolnak a Q lázzal kapcsolatos tünetekkel senkit, viszont még mindig vannak újabb megbetegedések és a fertőzés forrása is ismeretlen egyelőre.

– A Vokány és térségét érintő Q láz járvány május 7-én jutott a Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi szakigazgatási Szerve Járványügyi  Osztálya tudomására. A háziorvos általi bejelentés halmozottan előforduló tüdőgyulladásos megbetegedésekről szólt. A Járási Népegészségügyi Intézet a megyei járványügyi osztállyal együttműködve azonnal megkezdte a betegek kikérdezését, vérmintavételt szervezett a járó és a kórházban fekvő betegek körében, így a bejelentéstől számítva nem telt el egy hét, és diagnózist, valamint megelőzési tanácsokat tudtunk mondani a lakosságnak az önkormányzaton keresztül. Ezzel párhuzamosan értesítettük a kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságát, akik szintén haladéktalanul elkezdték a juh, kecske, szarvasmarha (kérődző állatok) állattartók kikérdezését, mintát vettek és azóta is folyamatosan mintáznak.

A térségi és megyei háziorvosok, a Mohácsi Kórház sürgősségi osztálya, a PTE Klinikai központja, a siklósi és pécsi Tüdőgondozó vett részt a betegek bejelentésében, ellátásában és a mintavételek megszervezésében.

– Jelenleg 91 betegről tudunk, akik összefüggésbe hozhatók járványügyi szempontok alapján a Vokány és térségi Q láz járvánnyal. Jelenleg nem fekszik beteg kórházban, korábban 22 főt ápoltak a pécsi klinikán. Még mindig van 1-1 új megbetegedés, aki tudomásunkra jut. A betegeket Doxycyclinnel kell kezelni 2-3 hétig. Tekintve a hosszú lappangási időt, a fertőződés még május elején is lehetséges volt, egyelőre nem lehet a járvány lezajlásáról beszélni. A fertőzés forrása még ismeretlen, feltételezésünk szerint a terjedésben a kórokozóval fertőzött aerosol játszhatott szerepet, amelyet a szél kilométerekre is eljuttatott, de vizsgálni kell egyéb tényezőket is – mondta dr. Kiss Gabriella.

Dr. Bajnóczi Pál, a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság igazgató főállatorvosa a következőket mondta lapunknak: 

– Milyen megbetegedés ez a kérődző állatoknál?

– Vetélést okoz, de az állatok gyakran csak tünetmentesen hordozzák a baktériumot (Coxiella burnetii). Évek óta nem észlelhető, és jelenleg sincs az állatok közt megbetegedés (az emberi fertőződések által érintett településeken sem).

– Mitől kaphatták el?

– A jelenlegi humán járvány eredete jelenleg még nem tisztázott. Legvalószínűbb a belégzéses fertőződés, mivel a kórokozó jelen van a környezetben, és beszáradva hónapokig életképes.

A betegség állatról emberre terjed. Hazánkban a kullancsok és a kérődző állományok jelentős része fertőzött a baktériummal, de azt többnyire tünetmentesen hordozzák. Az állatok váladékai (tej, bélsár, elléskor méhváladék stb.) okozhatnak emberi fertőzést érintkezéssel vagy aerogén úton. Mindazonáltal állati megbetegedés (emelkedett számú vetélés) nem jelentkezett. A humán megbetegedettek között csupán 1 személy van, aki egyben állattartó is.

– Milyen intézkedések történtek?

– Az állategészségügyi hatóság (Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság) munkatársai Vokány és Kistótfalu településeken felmérték a kérődző (juh, kecske, szarvasmarha) tartóknál az állatlétszámot, kikérdezték a gazdákat az esetleges állati és emberi megbetegedések előfordulásáról, felhívták a tulajdonosok figyelmét az állattartási higiénia betartására (a trágyakezelés, gyapjúnyírás, ellési segítségnyújtás során) és a nyerstej hőkezelésének fontosságára, valamint vér-, tej- és bélsármintát vettek az érintett régió összes kérődzőt tartó udvarában, gazdaságában. A megye összes nyerstej-forgalmazójánál tejmintát vettek laboratóriumi vizsgálat céljából.

– Mennyi vérmintát vettek?

– Vérmintát 91 juhból, 18 kecskéből és 48 szarvasmarhából, tejmintát 22 juhállományból, 6 kecskeállományból és 30 szarvasmarha-állományból vettünk, ezen felül 96 bélsár- és környezeti pormintát gyűjtöttünk, melyek vizsgálata folyamatban van.

– Mi történik a megbetegedett állatokkal? Fogyasztható-e a húsuk, tejük?

– A beteg állatok húsa – amennyiben vágóhídon megállapítják a kórformát – nem fogyasztható. A baktériumot hordozó (fertőzött) állatok teje nyersen szintén nem fogyasztható. Házi körülmények között a tej hőkezelése (forralása) javasolt a lehetséges fertőzés megelőzésére.