Sas Tamás: 2009 nyarán már forgathatnak

Amit Tasnádi Péter polgármester bejelentett, nevezetesen, hogy filmstúdió épül a volt szénosztályozónál, olyannyira nem „újsütetű” terv, hogy a projekt mögött álló Greenhill-iroda tulajdonosa, Sas Tamás filmrendező idestova két éve szervezi az ügyet. Mára nagyjából összeállt az építkezés anyagi háttere, ezért mert most kilépni a nyilvánosság elé.

Mint elmondta: – Gondos előkészítést igényel mindez, főképp, hogy a finanszírozás jól működjön. Most úgy áll a helyzet, hogy létrejöhet a konzorciális hitelezés, még egy résztvevő végleges igenje hiányzik, ami néhány hét kérdése. Természetes, hogy a hitelezésből részt vállaló bankok több ezer oldalas prognózist, tervet, számításokat készítettek, mire rábólintottak. Igazság szerint, ha csak rajtunk múlt volna a dolog, a stúdió már állna és dolgoznának benne, de az ügymenet a vártnál azért bonyolultabb volt, bár remélem, most már nem találkozunk majd több beépített fékkel – vélte Sas Tamás.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a mintegy 2 milliárd forint értékű beruházás a hitelek segítségével teljes egészében magánúton jön létre, illetve, ha már az építkezés beindult és lesz mire konkrétan hivatkozni, akkor próbálkoznak majd uniós pályázatokon is pénzt szerezni.

Ami a menetrendet illeti, Sas Tamás beszámolt róla, hogy amint meglesz a pénz, elkezdődik a kiviteli tervek elkészítése. Ugyan a PVV Rt.-től már megkapták a szénosztályozó eredeti rajzait, és már egyeztettek a PannonPowerrel, a városházával és a műemlékvédelmisekkel, eddig csak elvi elképzelések léteztek a mikéntről.

Ha azonban minden ideálisan alakul, akkor:
– Késő tavasszal megkezdődhet az építkezés, amire körülbelül egy évet szánnánk. Ez persze akár kevesebb is lehet, jóllehet, a statikai vizsgálatok hátravannak még. Nagy meglepetésre nem számítunk, elvégre ez egy roppant masszív épület, tele vassal, de bármi közbejöhet.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] Még mindig nem tudni, a szénosztályozó melyik épülete a kiszemelt célpont (fotó: Pásztor Éva)
[/caption]

Szóval, ha minden jól megy, 2009 tavaszán–nyarán akár már forgathatnak is Pécsett. Kérdés ennek fényében, hogy az építtetők mennyire gondolkodtak előre, milyen lesz az új stúdió kihasználtsága?

– Egy auditor céggel készíttettünk tanulmányt erre nézve, ahol is megvizsgálták a projekt életképességét, elvégeztek egy általános filmiparági kutatást. Az biztos, hogy Európának ezen a fertályán tényleges hiány van filmgyártási kapacitásban, tehát nem vakon futottunk neki. Természetesen konkrét munkákat még nem szerveztünk ide, ez felelőtlenség is lett volna. A cél az, hogy az év 365 napján kihasználtan működjön a stúdió. Ez jelenthet akár egy nagyfilmet, vagy tíz kisebbet, de mondom, e tekintetben nem a számszerűség a lényeg.

Alternatív bázist akarunk biztosítani a magyar filmgyártásnak, megszüntetve a budapesti vízfejűséget, továbbá nyitni Délkelet-Európa felé. Jól ismerem például a volt Jugoszlávia filmiparát: az infrastruktúra voltaképp romokban hever, nem épült újjá a háború után, miközben a szerb és többi új állam filmművészete meg nagyon erős. Ők biztos élnének a mi általunk kínált lehetőséggel.

Sas Tamás továbbá kifejtette: az új filmstúdió felszerelésével is teljes egészében a jövőre koncentrálnak, hiszen a filmkultúra manapság nem csak a mozit jelenti. Ott van az internet, a DVD, a mobiltelefon. Úgy kell filmet készíteni, hogy mindezeket az új formákat is figyelembe veszik.

– Pécsből tényleg igazi „filmváros” lehet – véli Keresnyei János. – A Filmalap, nyilván uniós pályázatokkal karöltve, nagymértékben segít majd abban, hogy forrásokat kutassanak fel, filmeket hozzanak ide, továbbá filmes szakemberek képzését is végezhessük, hiszen végre lesz hol elhelyezkedniük ezeknek a munkatársaknak.

Mi több, a határon is túl szeretnének lépni, mert már körvonalazódik a Duna menti Országok Filmalapja is, a Danubia, ami egészen Bulgáriáig nyúlna, tehát Pécshez „csatolná” Európa ezen részének filmes társadalmát.

Csak egy példa: ma Magyarországon éves szinten 55 milliárdot költenek filmre. Ebből szinte semmi sem jut a vidéknek. Mindez másképp alakulhat a jövőben.

Méhes Károly (DN) Megalakul a Dél-dunántúli Filmalap Mintha minden egyszerre mozdulna meg filmügyben. Keresnyei János, a pécsi Városi Filmiroda vezetője arról számolt be, hogy a közeli napokban jön létre a Dél-dunántúli Filmalap. Vélhetőleg különösen erőssé válik akkor, ha a filmstúdió felépül, hiszen a munkákat közvetlenül ide szervezhetik.

– Pécsből tényleg igazi „filmváros” lehet – véli Keresnyei János. – A Filmalap, nyilván uniós pályázatokkal karöltve, nagymértékben segít majd abban, hogy forrásokat kutassanak fel, filmeket hozzanak ide, továbbá filmes szakemberek képzését is végezhessük, hiszen végre lesz hol elhelyezkedniük ezeknek a munkatársaknak.

Mi több, a határon is túl szeretnének lépni, mert már körvonalazódik a Duna menti Országok Filmalapja is, a Danubia, ami egészen Bulgáriáig nyúlna, tehát Pécshez „csatolná” Európa ezen részének filmes társadalmát.

Csak egy példa: ma Magyarországon éves szinten 55 milliárdot költenek filmre. Ebből szinte semmi sem jut a vidéknek. Mindez másképp alakulhat a jövőben. Még mindig nem tudni, a szénosztályozó melyik épülete a kiszemelt célpont (fotó: Pásztor Éva) -->