EKF-koncertterem: ugrott a konyha és a garázs

A Pécsi Koncert és Konferenciaterem (PKK) tervezési szerződését ez év február 29-én kötötték meg az első díjas tervező csapattal, a fővárosi székhelyű Építész Stúdió Kft.-vel. A PKK vezető tervezője, Keller Ferenc, Ybl-díjas építész a bizottsági ülésen vetítettképes rövid előadást tartott az eddig elkészült vázlattervekről.

A pályázatnyertes tervekhez képest a megvalósíthatósági tanulmány készítőinek javaslatára csökkentették az épület méretét, összesen 4000 négyzetméterrel, amely az eredetihez képest hárommilliárdos megtakarítást eredményezett. A legmarkánsabb változás, magyarázta a tervező, hogy kikerültek az épület alól a parkolók, nem lesz étterem és melegítőkonyha, és számos kiszolgáló egység területe is csökkent, ám összességében a nem szakemberek számára az épület külső megjelenése nem változik észrevehetően. Technikai szempontból az épület legproblematikusabb része az emelkedő nézőtér, amelyet úgy oldottak meg a tanulmány bálrendezési igényeinek megfelelően, hogy padozata vízszintessé alakítható legyen. Az átrendezés 3-5 óra alatt bonyolítható le. Dévényi Sándor építész (ÖPE) szerint fontosabb lenne, hogy orgonát építsenek a hangversenyterembe 150-200 millióért, akár a nézőtér süllyeszthetőségének rovására.

Erb József (Fidesz-KDNP) kérdésére, hogy mikor lesz az új hangversenyterem nyitókoncertje, amelynek időpontja szimbolikus jelentőségű az EKF történetében, Keller Ferenc azt válaszolta, hogy 2010 tavaszán, Mészáros András pedig úgy pontosította, hogy március 15-én, a tavaszi fesztivál nyitányaként.

A Tudásközpont terveit az ugyancsak első díjat nyert budapesti Török és Balázs Építészeti Kft. készíti. Vezető tervezője, Balázs Mihály Ybl-díjas építész beszámolt arról, hogy az épület sajátossága a zártság és nyitottság egysége, továbbá az úgynevezett kaptár, amely a létesítmény központi, ezoterikus közösségi színtere. A tervek szerint a Zsolnay kerámiával burkolt, ellipszis alaprajzú kaptár, amely az alagsortól a legfelső szintig töri át a födémeket, az eredeti tervekhez képest kisebb lesz, és nem jelenik meg a tetőzet felett. Az Építészeti Konzultációs Tanács legutóbbi ülésén, hangsúlyozta Dévényi Sándor, a szakemberek a kaptárral kapcsolatos újabb elképzeléseket nem támogatták, az eredeti tervvel értettek egyet.

Majdik Miklós (Fidesz-KDNP) pedig azzal az elképzeléssel nem értett egyet, hogy csak a közösségi terek légkondicionálását tartja indokoltnak a tervező, a keleti tájolású irodákét nem, de Balázs Mihály úgy gondolja, hogy szakmai szempontból nem indokolt valamennyi helyiség klímáját kiépíteni.

Nem támogatják a Régészeti Múzeum átalakítását

Nem támogatja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Baranya Megyei Önkormányzat elképzelését, amely a Széchenyi téri Régészeti Múzeum felújítását, funkcionális átalakítását tervezte. Interaktív kiállítótér létrehozásával, a természettudományi és a helytörténeti anyagok átköltöztetésével kívánták megoldani a Hagyományok Háza koncepciót. A több mint egymilliárd forintos beruházást a norvég pénzügyi alapból kívánták megvalósítani. A norvégok a halászati tevékenységért cserébe nyitották meg ezt a pénzforrást az uniós tagországoknak, amelyből az elmúlt néhány évben különböző magyarországi szervezési gondok miatt csupán egytucatnyi honi beruházás kapott segítséget.

Az elmúlt évben Atle Ove Martinussen, a Norvég Kézművességi Fejlesztési Intézet képviselője, valamint Csengő András, a Holland Királyság dél-dunántúli konzulja igen jónak értékelte a megvalósítás esélyeit. A bírálat során 75 pont volt a határ, de a pécsiek csak 71-et értek el. Hargitai János, a megyei közgyűlés elnöke szerint érdekes, hogy a norvégok támogatták, a magyarok pedig nem a projektet. Abból a szempontból viszont nem meglepő, magyarázta a politikus, hogy a 35 milliárdos EKF projekt miatt várhatóan nemigen kap 2010-ig pénzt egyéb Pécsett megvalósítandó elképzelés.

Az elmúlt évben Atle Ove Martinussen, a Norvég Kézművességi Fejlesztési Intézet képviselője, valamint Csengő András, a Holland Királyság dél-dunántúli konzulja igen jónak értékelte a megvalósítás esélyeit. A bírálat során 75 pont volt a határ, de a pécsiek csak 71-et értek el. Hargitai János, a megyei közgyűlés elnöke szerint érdekes, hogy a norvégok támogatták, a magyarok pedig nem a projektet. Abból a szempontból viszont nem meglepő, magyarázta a politikus, hogy a 35 milliárdos EKF projekt miatt várhatóan nemigen kap 2010-ig pénzt egyéb Pécsett megvalósítandó elképzelés. -->