Kultúra

2010.10.06. 08:11

Jiří Menzel az eleven magyar kapcsolatról és a semmittevésről

Különös riportalany. Látszólag nincs kedve beszélni. Szűkszavúan válaszol, de nem érdektelenül.

Méhes Károly

– Hogyan dönti el, mely felkérésre mond igent, mi hozta Pécsre?
– Nem is tudom, azt mondták, hogy ide el kell jönnöm. Hát jöttem. A feleségem is szívesen veszi, ha eljövök otthonról, mert akkor békesség köszönt a házra. Sok magyar barátom van, mindig öröm, ha jöhetek.

– Mit tud Pécsről, az idei egyik kultúrfővárosról, mi érdekli a filmeken kívül?
– Annyit tudok, hogy itt öt templom van. Majd megszámolom. Örülök, hogy itt lehetek pár napot, érdekelnek az új helyek.

– Itt mutatják be az Adrián készített dokumentumfilmjét...
– Tényleg? Nem is tudtam róla. Biztos meglepetés.

– Szóval meglesz a premier, benne van a programban. Azt lehetett hallani annak idején, hogy a forgatáson kis híján megverte egy kocsmáros. Hogy történt ez?
– Volt egy kis nézeteltérés, ez igaz. De egy helyi újság fújta fel az egészet, hogy ellöktek meg ilyesmi. Hál istennek ez nem igaz, de aztán már mindenki erről beszélt.

– A legfontosabb kérdés mégis csak az: mikor láthatunk újból Jiří Menzel-játékfilmet?
– Ó, nem akarok én már csinálni semmit. Tökéletesen elvagyok így. Meghívnak más fesztiválokra is, oda, ha tehetem, elutazom. Azért a filmhez is van közöm, Szabó István barátom legújabb produkciójában is játszom egy kis szerepet.

– Tudjuk, hogy nem nagy mozinéző, de miket néz?
– Van egy-két külföldön kevésbé ismert cseh rendező, az ő filmjeiket szeretem, aztán Woody Allent. És lehet, hogy csodálkozni fog, de szívesen nézek régi, fekete-fehér, sőt némafilmeket is.

– Amikor rendezett, hagyta a színészeit improvizálni, vagy nagyon szigorúan elmagyarázta, mit vár tőlük?
– Az improvizálás többnyire nagyon unalmas, legfeljebb az élvezi, aki csinálja. Gondolja meg, amikor egy író ír, ő sem improvizál, hanem a legnagyobb koncentráció mellett válogatja meg a szavakat. Egy filmnek is így kell készülnie.

– Hogy viseli, hogy élő klasszikusként tekintenek önre?
– Akkor örülök, ha ezt nem sokat emlegetik...

– Mit vár a CinePécs Filmfesztiváltól?
– Már a nyitónap kellemes volt, találkozhattam régi barátommal, Törőcsik Marival. A filmekről mit mondhatnék? A jó filmet élvezni fogom, az unalmason meg elalszom! 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!