2013.01.17. 17:49
Pécsregény, avagy korunk eszmélete
Nemigen volt arra még példa, hogy kétszázan összejöjjenek egy baranyai könyvbemutatóra. A most hetvenéves Czakó Gábor író–olvasó találkozóján kedd este ezt történt, ahol a Kossuth-díjas alkotó Világ vége 1962-ben? – Pécsregény című művéről beszélt.
– Saját szavai szerint regénykertet ír. Hol a helye ebben a pécsi egyetemi időszakának?
– A Pécsregényen valójában már fél évszázada dolgozom, bár több itteni történet és karakter átkerült más műveimbe is. A tartalma viszont a kor eszmélete: hogyha nem adjuk át a szeretet, a jóságot, a szépséget, akkor az megromlik bennünk, s örökre elveszítjük.
[caption id="" align="alignleft" width="334"]
„Ez a város egy tüneményes hely, ahol csodák tömege várja az embert”
[/caption]
– Mit jelent Czakó Gábornak Pécs?
– Csak a joghallgatói éveimet éltem itt, de az egyik legjobb itteni barátom Bocz Gyula szobrászművész volt, akihez gyakran ellátogattam, még egy novellafüzért is írtam róla. Szóval ez a város egy tüneményes hely, ahol a csodák tömege várja az embert.
– Ötven év távlatából mi tetszik és mi nem a mai városképből?
– Nagyon sokat emel a látványon, hogy kibontották a városfalat és a római emlékeket feltárták. Ami viszont nagy veszteség, hogy nincs Nádor söröző, ahol hihetetlen karakterek fordultak meg Lázár Ervintől a kezdő balerinákon át a kispénzű joghallgatókig.
– Beavatás című tévés esszésorozata már a háromszázadik adáshoz közelít. Mi a célja ezzel a műsorral?
– Szeretném, ha az embertársaim felébrednének. Hajlamosak vagyunk ugyanis különböző megszokások járszalagján haladni, kicsi az önismeretünk, erre szeretnék rávilágítani.
– A Sánta kutya-díj döntnöke. Miről szól ez az „elismerés”?
– A legnagyobb hazai félretájékoztatásokról, s akkor ítéljük oda, ha az év során tizenharmadikára esik valamelyik péntek. Legutóbb Glatz Ferenc kapta meg, mert az 1944-es magyarellenes szerbiai partizánvérengzés kivizsgálására létrehozott vegyesbizottság elnökeként azt nyilatkozta, hogy ezen a téren minden rendben van.
Olykor szobrászkodik
CZAKÓ GÁBOR 1942-ben született Decsen. 1965-ben diplomázott a pécsi JPTE Állam- és Jogtudományi Karán, jogászként dolgozott hét évig, majd olyan folyóiratok szerkesztője volt, mint az Új Tükör, a Mozgó Világ vagy a Magyar Szemle. A József Attila-, Arany-, Babits-, Prima- és Kossuth-díjas írónak megjelent már félszáz műve, tévésorozatot vezet, de képzőművészként is elismert. Felesége Éva, hat gyereket neveltek fel.
