Busójárás: évszázados hagyomány

Jövő vasárnap ismét tízezrek lepik el a mohácsi utcákat, a busójárás fő attrakcióit szemlélve. Bár a maszkázás az évszázadok alatt sok elemében változott, a hagyomány megmaradt.

Koporsóégetés a máglyán – ma már elképzelhetetlen a karnevál enélkül, pedig az 1950-es évekig nem volt szokásban

A busójárás eredetéről ma már egyöntetű az a vélemény, ami szerint a farsangolásnak a télűzés volt a célja. E vélekedés terjedésével párhuzamosan, ha feledésbe nem is veszett, legalábbis háttérbe szorult a „népi” elgondolás.

A legenda szerint  a török időkben az országnak volt egy olyan része, melyet a török soha nem tudott elfoglalni. Ez volt a Margitta-sziget. Ide húzódtak vissza a környékbeli lakosok, az általuk jól ismert utakon. De a törökök megtalálták  az ösvényeket. Ekkor a mohácsiak vezetője, mivel fegyverük nem volt, kitalálta, öltözzenek ijesztő ruhákba, erősítsenek fejükre kecskeszarvakat, és kereplőkkel csapjanak minél nagyobb zajt, hogy elijesszék a babonás törököket. A terv sikerült, és az ellenség elmenekült.

A kutatók szerint a busójárás  annyiban függ össze a törökökkel, hogy megszállásukat követően az elnéptelenedett területekre betelepülők érkeztek – köztük horvátok. Egyik kisebb csoportjuk, a sokácok, ma is Mohácson és környékén élnek. Miután összefüggő területen laktak együtt, ennek betudhatóan maradhatott fent a magukkal hozott szokás, a télűző ünnep, ami az 1900-as években még számos  horvátok lakta faluban hagyomány volt. Mohácson máig fennmaradt, bár sokat változtak egyes elemei.

Álarcpróba mosollyal – az alakoskodók legfőbb szabálya, hogy nem fedhetik fel kilétüket

Kisfarsang napján, azaz a busójárás előtti csütörtökön az utcán megjelennek a „kisbusók”, és a jankelék. Ezzel szemben anno a mohácsi sokác gyermekek közül a fiúk lány-, a lányok fiúruhákat öltöttek, s arcukat egy ruhadarabbal eltakarva jártak házról házra, ahol megvendégelték őket. A vasárnapi események egyes elemei is átalakultak. Régen nem volt menetre emlékeztető felvonulás, a busók kisebb csoportokban keresték fel a sokác negyedben a házakat. Jelképesen felszántották az udvart, hamuval körbeszórták a házakat – előbbivel a nagyobb termést, utóbbival a gonosz távoltartását szerették volna előmozdítani. A máglyát sem mai helyén, a Széchenyi téren rakták és gyújtották meg, hanem a Kóló téren.

Egészen a múlt század közepéig farsangtemetéskor nem égettek koporsót a máglyán, ez csak 1950-től vált szokássá. Ugyancsak viszonylag új eredetű az az elem is, hogy a Dunán is vízre bocsátanak egy koporsót a télűzők.

Nem fedhetik fel kilétüket

A látogatóknak nem árt tudni, hogy az alakoskodók legfőbb szabálya, hogy semmiképp sem fedhetik fel kilétüket, az eltelt évszázadok alatt sem változott. Ebből adódóan nem udvarias dolog azzal próbálkozni, hogy levegyük róluk az álarcot, sőt, erre rá is fizethetünk.
Ettől eltekintve a busók roppant barátságosak, ma már nem divat a durva, erőszakos megnyilvánulás, amire még pár évtizede is volt példa.
Az inkognitók eredeti védelmezői, a jankelék viszont már nem űzik korábbi mesterségüket. A busókat kísérő, jellegzetes maszkás alakok fő feladata az volt, hogy segítsenek megőrizni a titkot, kik rejtőznek az álarcok mögött. Ha valaki azok mögé akart nézni, akkor azt a náluk lévő ronggyal, fűrészporral kitömött zsákkal megcsapkodva elűzték. Ám öltözetük változatlan maradt: szakadt ruhákból, rongyokból áll, arcukat harisnyával fedik – de ma inkább a lányoknak tartogatják muníciójukat.
A busók kelléktárából is eltűnt egy korábbi fontos elem, a famatyinak is nevezett busóbaba. Ez utóbbi valószínűleg szintén a szaporulatra utalt. Részben megváltoztak az álarcok is – korábban nem volt mindegyiken szarv, ma már ilyet alig látni.

Amikor „a” párt is támogatta az eseményt

A második világháború után nem mindig nézte jó szemmel a hatalom a busójárást. Ugyan konkrét tiltásról nincs tudomásunk, de az idős mohácsiak elmondása szerint, amennyire csak lehetett, próbálták visszaszorítani az utcai maszkázást, támogatásról pedig egyáltalán nem volt szó. Az 1940-es évek végére mindez odáig vezetett, hogy már hírmondóba is alig akadt busó a hagyományos télűzőn.
A fordulatot a diktatúra felpuhulása hozta meg ebben az ügyben is. Az 1970-es években – talán belátva, hogy elsorvasztani lehetetlen a hagyományt – egyszer csak gyökeres változás történt azzal, hogy a televízió élő adásban kezdte sugározni a busójárás eseményeit. Ez egy csapásra a karnevál ismertségének ugrásszerű emelkedéséhez vezetett, de sok köszönet azért ebben sem volt. A karnevál spontaneitása csaknem megszűnt, a budapesti rendezők utasításainak megfelelően kellett cselekedniük az ugyancsak színpadias díszletek között a maszkásoknak, akik hamarosan meg is unták az ugráltatást. Mindemellett – hogy a televízió igényeit ki tudják elégíteni – megjelentek a műbusók is, gumicsizmás, műszőrmés viseletben.
Szerencsére ez pár év után megszűnt, a rendszerváltás előtti évektől kezdve pedig már ismét a régi „forgatókönyv” szerint zajlik az esemény.

Kommentek

Legolvasottabb

1
Egy férfit keresett a rendőrség Harkányban, délután elfogták
2
Felsővezetékek szakadtak Baranyában, áramkimaradás volt
3
Másodfokú riasztást adtak ki Baranyára a vihar miatt
4
Megnyílt a tüskésréti gokartpálya
5
Súlyos baleset történt a Komlói úton
Program
Jeki Gabriella
Hűsítő kulturális sétára hívnak
KSH / 22 perce
Több mint ötezer új lakás épült az első fél évben
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint nagymértékű a növekedés.
Gyász
Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik szerettünk BLUM JÓZSEFNÉ temetésén részt vettek vagy más módon fejezték ki együttérzésüket. A gyászoló család
Mindazokkal tudatjuk, akik ismerték és szerették, hogy drága szerettünk HORVÁTH NÁNDORNÉ Szabó Ibolya 69 éves korában örökre itt hagyott bennünket. Temetése 2017. július 31-én 14 órakor lesz a pécsi köztemető nagy díszterméből. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy VARGA LÁSZLÓ nyugalmazott rendőr őrnagy 76 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2017. augusztus 1-jén 14.30 órakor lesz a pécsi köztemető nagy dísztermében. Kérjük a részvétnyilvánítás mellőzését. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, nagymamánk, dédikénk, anyósunk KÖBLI JÓZSEFNÉ Müller Ilona a Pécsi sörgyár nyugdíjasa 88 éves korában csendesen elhunyt. Temetése 2017. augusztus 1-jén 13 órakor lesz a pécsi köztemető nagy díszterméből. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik a temetésen részt vesznek, gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
„Beteg teste megpihent már, de lelke még velünk jár, mert nem hal meg kit eltemetnek, örökké él kit igazán szeretnek." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szerettünk KELEMEN ANDRÁSNÉ Lukács Ilona életének 65. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése 2017. augusztus 4-én 15 órakor lesz a nagy bicsérdi temetőben. Gyászoló szerettei
Szomorú szívvel megrendülve tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, após, testvér, kolléga MÁRFI LÁSZLÓ 71 éves korában elhunyt. Temetése 2017. augusztus 2-án 12 órakor lesz a pécsi köztemető nagy díszterméből. A gyászoló család
Hálás szívvel mondunk köszönetet a rokonoknak, barátoknak, kollegáknak, ismerősöknek, akik drága halottunk BALOGH REZSŐ búcsúztatásán megjelentek és fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család
"Küzdöttél, de már nem lehet, a csend ölel át és a szeretet." Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyám, nagymamánk, dédink LÁSZLÓ GÉZÁNÉ Zwick Mária volt Rippl Rónai utcai lakos, életének 85. évében elhunyt. Temetése 2017. augusztus 2-án, 13 órakor lesz a pécsi köztemető kápolnájából. A gyászoló család
„Számunkra Te sosem leszel halott, élni fogsz, mint a csillagok." Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapám, apósom, nagyapánk REMMERT FERENC 74 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Temetése 2017. július 31-én 15 órakor lesz a siklósi temető ravatalozójából. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk, hogy BRUNN PÉTERNÉ Schlapp Veronika 90 éves korában elhunyt. Temetése 2017. augusztus 1-jén, kedden 13 órakor lesz az erdősmecskei temetőben. Előtte gyászmise. Gyászoló szerettei
„Bús temető csendes susogása, Oda megyünk hozzád, az maradt csak hátra. Jóságos szíved pihen a föld alatt, Minden érted hulló könnycsepp nyugtassa álmodat.” Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy LANG JÁNOS szentlászlói (volt szulimáni) lakos 87 éves korában visszadta lelkét Teremtőjének. Temetése július 31-én a 10 órai gyászmisét követően lesz a szentlászlói temetőben. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. Szerető családja
Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik SZIGLI PÉTERNÉ temetésén részt vettek, gyászunkban osztoztak. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk, hogy ID. HUBERT BÉLA zengővárkonyi lakos 76 éves korában türelemmel viselt hosszú betegség után elhunyt. Temetése 2017. augusztus 2-án, szerdán 15 órakor lesz a zengővárkonyi református temetőben. A gyászoló család
Szomorúan szólnak a harangok, egy szegény édesanyai szív többé már nem dobog. Számunkra sosem leszel halott. Szívünkben örökké élni fogsz, mint az égen a csillagok." A sors akaratát nehezen elfogadva, mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett feleségem, édesanyánk, testvérem, anyósunk, nagymamánk, dédnagymamám, és kedves rokonunk, VAS JÓZSEFNÉ Fehér Katalin szerető szíve életének 69. évében örökre megpihent. Temetése 2017. augusztus 1-jén 10 órakor lesz az ózdfalusi ravatalozónál. A gyászoló család
„Az édesanyák nem halnak meg, csak fáradt szívük megpihen." Fájdalommal tudatjuk, hogy SCHÄFFER FERENCNÉ Krix Mária mohácsi lakos, életének 78. évében elhunyt. Temetése 2017. július 31-én 12 órakor lesz a mohácsi római katolikus temetőben. A gyászoló család
Történelem / 52 perce
Felelevenítették a török kor mindennapjait és csatáit
Jeki Gabriella
Vagyon / 1 órája
Néhány órára lecsúszott a trónról, de már ismét Bill Gates a világ leggazdagabb embere
Zene / 1 órája
Boros Misi ajándék Bösendorferen gyakorolhat
N. L.
Méltatás / 1 órája
Az EYOF az utánpótlás idei legfontosabb eseménye
Felújítás / 3 órája
Megtámasztották az egri minaretet
ott vagyunk / 12 órája
Döntőben a férfi pólósok!