Busójárás: évszázados hagyomány

Jövő vasárnap ismét tízezrek lepik el a mohácsi utcákat, a busójárás fő attrakcióit szemlélve. Bár a maszkázás az évszázadok alatt sok elemében változott, a hagyomány megmaradt.

Koporsóégetés a máglyán – ma már elképzelhetetlen a karnevál enélkül, pedig az 1950-es évekig nem volt szokásban

A busójárás eredetéről ma már egyöntetű az a vélemény, ami szerint a farsangolásnak a télűzés volt a célja. E vélekedés terjedésével párhuzamosan, ha feledésbe nem is veszett, legalábbis háttérbe szorult a „népi” elgondolás.

A legenda szerint  a török időkben az országnak volt egy olyan része, melyet a török soha nem tudott elfoglalni. Ez volt a Margitta-sziget. Ide húzódtak vissza a környékbeli lakosok, az általuk jól ismert utakon. De a törökök megtalálták  az ösvényeket. Ekkor a mohácsiak vezetője, mivel fegyverük nem volt, kitalálta, öltözzenek ijesztő ruhákba, erősítsenek fejükre kecskeszarvakat, és kereplőkkel csapjanak minél nagyobb zajt, hogy elijesszék a babonás törököket. A terv sikerült, és az ellenség elmenekült.

A kutatók szerint a busójárás  annyiban függ össze a törökökkel, hogy megszállásukat követően az elnéptelenedett területekre betelepülők érkeztek – köztük horvátok. Egyik kisebb csoportjuk, a sokácok, ma is Mohácson és környékén élnek. Miután összefüggő területen laktak együtt, ennek betudhatóan maradhatott fent a magukkal hozott szokás, a télűző ünnep, ami az 1900-as években még számos  horvátok lakta faluban hagyomány volt. Mohácson máig fennmaradt, bár sokat változtak egyes elemei.

Álarcpróba mosollyal – az alakoskodók legfőbb szabálya, hogy nem fedhetik fel kilétüket

Kisfarsang napján, azaz a busójárás előtti csütörtökön az utcán megjelennek a „kisbusók”, és a jankelék. Ezzel szemben anno a mohácsi sokác gyermekek közül a fiúk lány-, a lányok fiúruhákat öltöttek, s arcukat egy ruhadarabbal eltakarva jártak házról házra, ahol megvendégelték őket. A vasárnapi események egyes elemei is átalakultak. Régen nem volt menetre emlékeztető felvonulás, a busók kisebb csoportokban keresték fel a sokác negyedben a házakat. Jelképesen felszántották az udvart, hamuval körbeszórták a házakat – előbbivel a nagyobb termést, utóbbival a gonosz távoltartását szerették volna előmozdítani. A máglyát sem mai helyén, a Széchenyi téren rakták és gyújtották meg, hanem a Kóló téren.

Egészen a múlt század közepéig farsangtemetéskor nem égettek koporsót a máglyán, ez csak 1950-től vált szokássá. Ugyancsak viszonylag új eredetű az az elem is, hogy a Dunán is vízre bocsátanak egy koporsót a télűzők.

Nem fedhetik fel kilétüket

A látogatóknak nem árt tudni, hogy az alakoskodók legfőbb szabálya, hogy semmiképp sem fedhetik fel kilétüket, az eltelt évszázadok alatt sem változott. Ebből adódóan nem udvarias dolog azzal próbálkozni, hogy levegyük róluk az álarcot, sőt, erre rá is fizethetünk.
Ettől eltekintve a busók roppant barátságosak, ma már nem divat a durva, erőszakos megnyilvánulás, amire még pár évtizede is volt példa.
Az inkognitók eredeti védelmezői, a jankelék viszont már nem űzik korábbi mesterségüket. A busókat kísérő, jellegzetes maszkás alakok fő feladata az volt, hogy segítsenek megőrizni a titkot, kik rejtőznek az álarcok mögött. Ha valaki azok mögé akart nézni, akkor azt a náluk lévő ronggyal, fűrészporral kitömött zsákkal megcsapkodva elűzték. Ám öltözetük változatlan maradt: szakadt ruhákból, rongyokból áll, arcukat harisnyával fedik – de ma inkább a lányoknak tartogatják muníciójukat.
A busók kelléktárából is eltűnt egy korábbi fontos elem, a famatyinak is nevezett busóbaba. Ez utóbbi valószínűleg szintén a szaporulatra utalt. Részben megváltoztak az álarcok is – korábban nem volt mindegyiken szarv, ma már ilyet alig látni.

Amikor „a” párt is támogatta az eseményt

A második világháború után nem mindig nézte jó szemmel a hatalom a busójárást. Ugyan konkrét tiltásról nincs tudomásunk, de az idős mohácsiak elmondása szerint, amennyire csak lehetett, próbálták visszaszorítani az utcai maszkázást, támogatásról pedig egyáltalán nem volt szó. Az 1940-es évek végére mindez odáig vezetett, hogy már hírmondóba is alig akadt busó a hagyományos télűzőn.
A fordulatot a diktatúra felpuhulása hozta meg ebben az ügyben is. Az 1970-es években – talán belátva, hogy elsorvasztani lehetetlen a hagyományt – egyszer csak gyökeres változás történt azzal, hogy a televízió élő adásban kezdte sugározni a busójárás eseményeit. Ez egy csapásra a karnevál ismertségének ugrásszerű emelkedéséhez vezetett, de sok köszönet azért ebben sem volt. A karnevál spontaneitása csaknem megszűnt, a budapesti rendezők utasításainak megfelelően kellett cselekedniük az ugyancsak színpadias díszletek között a maszkásoknak, akik hamarosan meg is unták az ugráltatást. Mindemellett – hogy a televízió igényeit ki tudják elégíteni – megjelentek a műbusók is, gumicsizmás, műszőrmés viseletben.
Szerencsére ez pár év után megszűnt, a rendszerváltás előtti évektől kezdve pedig már ismét a régi „forgatókönyv” szerint zajlik az esemény.

Olvasson tovább!

Legolvasottabb

1
Megdöbbentő: vesztegelt egy mentő egy tahó autós miatt
2
Elismerték felelősségüket a pécsi szexbotrány okozói
3
Döbbenetes fotók: szexet imitáltak a magatehetetlen idős nő mellett
4
Halálos baleset történt Pécs határában szombat reggel
5
Közbeléptek az autósok, sikertelen lett a rablás
megújulás
Szemléletváltásra van szükség a könyvtári szakmában
jegyzet / 10 perce
Csokitolvajokból dezertőrök
Most nem a közvagyont dézsmálták meg, hanem a baloldal pécsi, baranyai jövőjét.
Gyász
Fájdalommal tudatjuk, hogy DELI JENŐNÉ Ujhelyi Rózsa a Baranyaker volt dolgozója 85 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatója 2018. január 22-én 12.30 órakor lesz a pécsi köztemető nagy dísztermében. Fájó szívvel búcsúzik fia, menye, unokája, dédunokája és testvére
Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik szerettünket, HEIZLER JÓZSEFNÉT utolsó útjára elkísérték vagy bármi módon részvétüket nyilvánították. A gyászoló család
Tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a szeretett férj, édesapa és nagyapa CZVITKOVICS LAJOS életének 61. évében elhunyt. Temetése 2018. január 24-én 13 órakor lesz a pécsi köztemető kápolnájából. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett hozzátartozónk, ZAHORÁNSZKY GÉZÁNÉ (Mami) 89 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése 2018. január 23-án 11 órakor lesz a patacsi temetőben. A gyászoló család
Mélységes fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, szerették és tisztelték, hogy DR. PERCZEL RITA a Pécsi Közjegyzői Kamara volt elnöke életnek 75. évében, végtelen türelemmel viselt súlyos betegség után, 2018. január 9-én elhunyt. Búcsúztatása 2018. január 22-én, a 14 órakor kezdődő gyászmise után lesz a pécsi köztemető kápolnájában. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk, hogy DURCHHOLCZ ÉVA 57 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatója 2018. január 19-én, pénteken 15 órakor lesz a szászvári temetőben. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy OSZTROGONÁCZ GÁBOR 80 éves korában elhunyt. Temetése 2018. január 18-án 14.30 órakor kezdődő gyászmise után lesz a pécsi köztemető kápolnájából. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk, fiam, testvérem és kedves rokonunk, HORVÁTH SÁNDOR 63 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2018. január 19-én 11 órakor kezdődő gyászmise után lesz a magyarürögi temetőben. A gyászoló család
"Küzdöttél de már nem lehet, a csend ölel át és a szeretet." Fájó szívvel tudatjuk, hogy KOVÁCS JÓZSEFNÉ somogyi lakos, hirdi kenderfonói dolgozó, 64 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2018. január 23-án, 12 órakor lesz a pécsi köztmető urnacsarnokában. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy MAYER FERENC életének 81. évében elhunyt. Temetése 2018. január 19-én 10.30 órakor kezdődő gyászmise után lesz a bükkösdi temetőben. A gyászoló család
Szomorú szívvel tudatjuk, hogy CSÖLLE LÁSZLÓ a pécsi Uránbánya és az E-On dolgozója 66 éves korában csendesen elhunyt. 2018. január 23-án 12.30 órakor helyezzük örök nyugalomba a pécsi köztemető kápolnájából. A gyászoló család
"Addig vagy boldog, míg van, aki szeret, aki a bajban megfogja a kezed, s hogy milyen fontos is volt neked, csak akkor érzed, ha nincs már veled." "Az idő múlik, a fájdalom marad, de szívünk mélyén mindig velünk maradsz." Mély fájdalommal emlékezünk BAGÓ LÁSZLÓ halálának 5. évfordulóján. Szeretteid
"Nem múlnak ők el, akik szívünkben élnek hiába szállnak álmok, évek. Ők itt maradnak bennünk csendesen." Ezúton emlékezünk VERKMAN ISTVÁNNÉ halálának 5. évfordulójára. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk, hogy OSZTROGONÁCZ GÁBOR 80 éves korában elhunyt. Temetése 2018. január 18-án 15 órakor kezdődő gyászmise után lesz a pécsi köztemető kápolnájából. A gyászoló család
"Hullatja levelét az idő vén fája, Terítve hatalmas rétegben alája; Én ez avart jártam; tűnődve megálltam..." (Arany János: Buda halála) 78 éves korában elköltözött ebből a világból ZALAY BUDA kertészmérnök 2018. január 19-én búcsúzunk Tőle a pécsi köztemető kápolnájában a 11.30 órakor kezdődő gyászmisén, majd az azt követő temetésen. Zalay család
játék / 1 órája
Melyik a jobb? Motoron vagy rohamosztagos sisakban esküdni?
boda / 1 órája
Győzelemre hajtanak
Szakács M.
tudomány / 1 órája
Az élmezőnyben tartják számon
N. L.
kémélet / 1 órája
Kemény dolgokért kell felelnie egy volt CIA-ügynöknek
különleges koncerttel / 2 órája
Tavasszal ismét Get Closer Budapest Jazz Fesztivál
Folytatódó növekedés / 2 órája
Jó szezonra számítanak a juhtenyésztők