Dr. Várnai Ferenc Bartókra és a németek muzsikájára emlékezik

– Kiadott hat lemezt, megjelent több száz tanulmánya, született több kórus- és hangszeres zeneműve. Miről szól a legújabb munkája?

– Nemrégiben jelent meg könyvem, a „Baranyai német származásúak dalos, énekes, táncos és hangszeres hagyományairól” címmel. Az 1800-as évektől napjainkig vizsgálódtam, és tartalmazza a személyes népdalgyűjtéseimet is.

– Mennyi idő alatt készült el a kötet?

– Ötven év kellett hozzá, sőt egy kicsit több, mert benne van az indulás is, amikor fiatal fiúként Horváthertelenden magyar, horvát és német falubeliek népdalait hallgattam, melyeket később magnóra vettem és lekottáztam. A könyvben 74 zenemű szerepel, a gyerekdaloktól a halottsiratón át a hangszeres számokig, melyek egy mellékelt CD-n meg is hallgathatók.

– A könyv elkészült, akkor most lehet egy kicsit pihenni?

– Szó sincs róla, hiszen Bartók Béla halálának 70 éves évfordulója következik szeptember 26-án. Egy friss tanulmányban összegeztem hát Bartók munkásságát, kifejtve, hogy halála előtt még azért bánkódott, mert kosárral kell elmenjen, annyi megvalósításra váró terve maradt hátra. Bartókra pedig mindenkor emlékezni kell, hiszen olyan mélységeket tárt fel a népzene és zeneszerzői kreativitása folytán, ameddig előtte soha senki nem jutott el. Jó néhány nehezen megmászható hegyet alkotott, ugyanakkor megteremtette az oda vezető utat is.

– Hol ünnepli a Bartók-évfordulót?

– Hidason, a szobránál, aminek az 1966-os felállításához volt némi közöm. Korábban ugyanis a község kisiskolásait tanítottam, s ott döbbentem rá, hogy igen sok bukovinai székely gyerek települt át ide, akik varázslatos népdalokat hoztak magukkal. Amikor aztán megyei ének-szakfelügyelőként módomban állt egy Bartók-szobrot Baranyában elhelyezni, azonnal Hidas jutott eszembe.

– Mi lesz a műsor?

– Többek között egyik akkori tanítványom, Both Ilona, megjegyzem, már ő is 75 éves, fog egy Bartók-gyűjtésű erdélyi népdalt elénekelni. Elhangzik egy mai fiataltól Balázs Béla Bartókról írt költeménye, és én is megemlékezem legnagyobb zeneszerzőnkről, miközben felcsendül az Este a székelyeknél is.

– S ezenkívül is van még munkája, ha jól tudom.

– Életem során írtam néhány kórusművet, hangszeres zenét Bartók nyomán, de van még egy adósságom, a Divertimentóját szeretném a magam módján újraértelmezni. Már hozzákezdtem, s azon vagyok, hogy halála 75 éves évfordulójára az is felcsendüljön.

A zene befogadásából doktorált

Dr. Várnai Ferenc 1936-ban született Horváthertelenden. Elvégezte a tanítóképzőt, a tanárképzőt, a karnagyképzőt, tanított Erdősmecskén, Hidason, Szederkényben, Pécsváradon, Szigetváron, Pécsett, a Nagy Lajos Gimnáziumban, a zeneművészeti főiskolán, megyei szakfelügyelő volt harminc éven át, kórusokat, zenekarokat alapított. 1987-ben Debrecenben doktorált a zenei befogadást elemezve. A pécsi rádióban ötven éven át volt zenei műsora. Gyermekkórus-találkozók, népdaléneklési versenyek, fúvószenei fesztiválok főszervezője volt, több mint 500 zenei tárgyú írása, zeneműve van. Felesége, Erzsébet könyvtárosként ment nyugdíjba, lányuk Bernadett (56), fiuk, Tamás 39 esztendős.